Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)
Bulénerek Rudabányán A dobsinai bányászok egy nagyobb csoportja Rudabányán talált új hazára, miután itt 1880-ban elkezdődött a külszíni nagyüzemi vasércbányászat. A település lakossága ugyanis ekkor mindössze 655 fő volt, ezért gondoskodni kellett megfelelő számú szakképzett munkaerőről, amit elsősorban toborzással biztosítottak. A Borsodi Bányatársulat örömmel vette a németül is beszélő bulénerek betelepülését - akik a gömöri bányaipar válsága miatt kényszerültek elhagyni szűkebb hazájukat -, hiszen a társulat ügyvezetési nyelve a német volt. A munkáslétszám stabilizálása nem volt könnyű, ezért a vállalat igyekezett letelepíteni az ide érkező bányászokat. Ehhez megfelelő lakásokat kellett biztosítani. A mai főútvonal (a Petőfi és az Arany János utca) helyén akkor még mocsaras terület volt, amit kohósalakkal feltöltöttek, és Ausztriából hozott, előregyártott elemekből összerakható négycsaládos faházakat építettek az így kialakított telkekre. Az új településrészt, amit előbb Tarackosnak, majd később Kis-Dobsinának 30 neveztek, csaknem teljes egészében bulénerek lakták. A család nélküli munkások elszállásolására a Mogyorós-hegy alatt két faházat emeltek (Felső-barak - Bányász utca, Alsó-barak - a mai sportpálya helyén). A lakótelep rendjére és tisztaságára a térmester ügyelt. Ha valamelyik lakás piszkos, elhanyagolt volt, lakóját el is bocsáthatták a bányától. Akinek megszűnt a munkaviszonya, köteles volt jelenteni a térmesternek, a lakást pedig kiürítem és átadni. A bányatisztek nagy része hamarosan saját házat épített, főként a Rózsavölgyben (például a Wollmann, Mateisel, Schiller családok). Az első időkben a bányászok hetenként, kéthetenként jártak haza Dobsinára, az otthonmaradottakhoz. A bányatársulat tiszti- és altiszti karában is voltak dobsinaiak: Lux Kálmán számvevő, Fleischer Gusztáv üzletvezető és a bányaorvos, dr. Fabry Árpád, aki 1883. december 1-én kezdte meg a rendelést Rudabányán. Az első orvosi rendelő a Petőfi utca 18. 30 ELTSCHER Károly: Dobsinaiak Rudabányán. = GÖMÖRY Árpád (szerk.): i. m., 131. p.
