Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Megjegyzések Gölnicbánya Kun László királytól elnyert privilégiumához és megerősítéseihez (Almási Tibor)

Tanulmányok Megjegyzések Gölnicbánya Kun László királytól elnyert privilégiumához és megerősítéseihez* ALMÁSI TIBOR A felvidéki bányavárosok sorában korán fejlődésnek indult Gölnicbánya történetének kezdeteit sok bizonytalanság övezi. A településre vonatkozó legkorábbi írott adatok a 13. századból származnak, s ezek már a tág határokat birtokló, élénk telepítő tevékenységet folytató, eredményesen gyarapodó hospes-közösség képét tárják elénk. A kezdetekre vonatkozóan mindössze annyit lehet valószínűsíteni, hogy az itt élő korai szláv lakosságra már a 12. században német népesség települt, legalábbis a későbbi városnév a Gölnic folyó szláv eredetű nevéből német közvetítéssel került át a magyarba, s az átvétel a nyelvészek véleménye szerint a 12. századra tehető

1

. A bányászat révén gyorsan fejlődő Gölnicbányát első kiváltságaihoz TV. Béla király várospolitikája juttatta. A település első kiváltságlevele azonban nem maradt fenn, csak a IV. László által kiadott megerősítésben feltűnő hivatkozás őrizte meg emlékét. így sem kibocsátásának ideje, sem pedig pontos tartalma nem ismeretes. Kun László oklevele azt is elmondja, hogy V. István király privilégiumban erősítette meg az apja által adott kiváltságokat, de itt sem áll rendelkezésre az okmány kiadásának időpontja, miként szövege sem. Nem tisztázható tehát, hogy a gölniciek pontosan milyen jogokat kaptak IV. Bélától, illetve hogy V. * A tanulmány eredetileg az Acta Universitas Szegediensis. Acta Historica c. kiadvány 102. kötetének (1995) 43-49. oldalán jelent meg. Az újraközlés engedélyezéséért a szerzőnek tartozunk köszönettel. 1 Gölnicbánya korai történetének összefoglalását 1. FEKETE NAGY A.: A szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. 126-128.