Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)
szorú vagy a dobok között, vagy oldalt volt elhelyezve. Fékfajta szerint voltak pofás- és abroncsfékek, amelyeket súllyal és emelőkarral, vagy pedig kormánykerékkel ellátott fékorsóval működtették. Aknákban és siklókban lefelé irányuló szállításnál egyaránt jól üzemeltek. Szerkezetük egyszerű volt, olcsón, zajtalanul és gyorsan szállítottak, mégpedig vagy ellensúllyal és egy kassal, vagy két szállítókassal. A rudnai kisdőlésű telérrészekből jövesztett érc leszállítását az ott kifejlesztett áthelyezhető, könnyű fékmű, az ún. futófék segítségével végezték. Ez egy közös keretre szerelt, fekvő helyzetben forgó kéttárcsás szerkezetből és a reá ható pofás fékberendezésből állt, amellyel a két, egymás mellett fekvő siklópályán mozgó csillékkel lehetett szállítani. A fékművek használhatóságának határát az ércvagyon és a fő szállítóvágat közötti szintkülönbség szabta meg. A villamos árammal meghajtott, korszerű biztonsági és ellenőrző berendezésekkel ellátott, rendszeres személyszállításra alkalmas aknaszállítógépek csak a 20. század elején kezdtek általánosan elterjedni (a vashegyi László-aknában 1903-ban, a rozsnyói Szadlovszki-aknában 1914-ben, a dernői Dénes-aknában 1931-ben stb.). Mindössze a csucsomi Gabriella-aknát látták el 1914-ben pneumatikus meghajtású szállítóvitlával és a vashegyi Coburg-féle aknában hagyták meg a gőzüzemű szállítógépet. Az aknamélyítési munkálatok keretében nagyon bevált a Gerber-féle szállítókas, illetve készülék, amelynek bölcsőszerű, vezetőlécben mozgó, arretálható (rögzíthető) szállítóedényben 2-3 személy szállítását is engedélyezték. Első ízben a Szadlovszki-fékakna mélyítésénél 1902-ben, majd a Szadlovszki-gépaknánál, később a dernői Dénes-aknánál (1930-1933) stb. használták. A külszíni és a közforgalmi szállítás A kezdeti kézi szállítást követően a termékeket állati erővel vontatott járműveken mozgatták. Ezt a módszert más lehetőségek mellett egészen az 1930-as évekig alkalmazták. A sínszállítás bányabeli bevezetése mellett ennek minden válfaja (vagyis a kézi-, ló- és mozdonyvontatás, valamint a ferdepályás) főleg kisebb tá-