Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

éveiben is rendszeresen fúrtak kézzel, főként félreeső munkahe­lyeken, sőt a vállalkozók elsősorban gazdasági okokból ott is visz­szatértek hozzá, ahol már kompresszorral is rendelkeztek. Például Sebespatakon 1935 második félévétől 1937 elejéig leállították a légsűrítőt, és a bányászok kézi erővel fúrtak, előbb az áramdíj miatt keletkezett viszály, később minden különösebb indok nélkül. A vízzel töltött fártlyukakba fadugókat verve repesztettek a hrádeki okkerbányákban és az alsósajói Tnltán bányamezőben. A mechanikai erővel hajtott fúrógépet legelőször 1899-ben Rá­kosbányán alkalmazták. A szolenoidos, ütve működő Marvin-féle berendezést vezették be, amely 1902-től főleg Rozsnyóbányán terjedt el, ahol ezt a típust egészen 1921-ig használták. Vashegyen és Rákoson 1909-ben az elektromos meghajtású Siemens-Schuckert-féle gépekre tértek át. Ugyanakkor hasonló, de a Siemens-Halske cég által gyártott fúrókat vezettek be Nada­bulán és Dernő környékén, majd nemsokára Alsósajón (1906) és Oláhpatakon (1908) is. Egyidejűleg elektropneumatikus gépeket is használtak, amelyek közül az Ingersoll Temple Drillt 1907-től Dobsinán, 1908-tól Nadabulán, Rudnán, Vashegyen és Rákoson, javított tipusát, az Ingersoll Rand TV. D-t pedig 1912-től Rudnán és Nadabulán alkalmazták. A Rozsnyói-altárót a Hoffmann-féle, sűrített levegő meghajtá­sú, ütve működő fúrógépek segítségével hajtották ki 1901-től 1907-ig. A pneumatikus, vagyis a sűrített levegővel működő fúró­kalapácsok bevezetését 1913-ban Rudnán és 1914-ben Vashegyen, az állami bányákban kezdték meg, mégpedig a Flottmann cég különböző gyártmánytípusaival, amelyek használata 1928-ig min­den bányában elterjedt. Később megjelentek a Böhler, Vitkovice, Ingersoll és Krupp cégek gyártmányai is, de mindegyikkel fúró­támasz nélkül és szárazon fúrtak. A fúrók karbantartására egymás után szerelték fel az Ingersoll Rand cég által gyártott Leyner rend­szerű fúróélesítő és edző gépeket. Az elsőt 1914-ben Rudnán he­lyezték üzembe. Légsűrítő- (kompresszor-) állomásokat eleinte a föld alatti térségekben, később, főleg nagyobb egységek számára, a külszínen létesítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents