Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

A telepek kutatása és feltárása A kezdet kezdetén a teléreket kibúvásuknál kutatták fel, ahol nyomban ki is termelték az ércet, és a helyszínen, kezdetleges földbe vájt kemencékben olvasztották ki belőlük a fémet. A külszíni fejtéssel jöveszthető készletek kimerülése után került sor a telepek céltudatos továbbkutatására és tüzetes vizsgálatára. Ez kismélységű szondák és kutatóárkok, vagy a telérben mélyített aknácska, illetve rövid táró, esetleg ereszke segítségével történt. Az effajta tevékenységről tanúskodik a terepen ma is fellelhető számtalan sekélyes horpadás, a ránk maradt régi térképek adataival egyetemben. Ilyen például az 1760-ból származó, s a Nagy és Kis Ökörhegy környékét ábrázoló bányatérkép. A kutatóaknákat a későbbiek folyamán a fejtés céljaira is felhasználták, mint például Vashegyen, Hrádekon, Alsósajón és a Dernő közelében fekvő Pipítykén, a kutatótárókat és ereszkéket pedig különösen Rozsnyó környékén hasznosították. Említésre méltó kutatási eszköz a minden tudományos alapot nélkülöző varázsvessző, amit ennek ellenére több évszázadon keresztül elismertek és használtak Gömörben, egészen a 20. század kezdetéig. Nagyobb mélységekbe hatoló kutatóműveket a beruházáshoz szükséges tőke és műszaki felkészültség hiánya, valamint a vállalkozás kockázatos volta miatt eleinte nem alkalmaztak. A mélyfúrásos kutatást első ízben 1891-ben Rákosbányán (Rima Rt.) alkalmazták. A kézi erővel meghajtott, ütve működő fúróberendezés segítségével 217,6 m hosszú fúrólyukat sikerült lemélyíteni, ami ebben az időben kiváló eredménynek számított, tekintve, hogy országos viszonylatban ez volt az első kutatófúrás. Hasonló feltárást végeztek az 1909 és 1910-ben 50 m mélységig fúrt lyukak segítségével a Heinzelmann-féle bányákban Vashegyen, Nandráson és Licén. Rozsnyóbányán a földalatti mélyfúrásos kutatást a 20. század 30-as éveiben kezdték bevezetni. Itt első ízben Ingersoll S-80 típusú sűrített levegős meghajtású, ütögetve működő fúrógéppel fúrtak 40-50 m hosszú szintes és ferde lyukakat, amelyekből az öblítővízzel kihordott törmeléket értékelték ki.