Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

A nem-érces nyersanyagok közül magnezitet a Murány völgyében, Ploszkón, Turcsokon, Jolsván, Melegvízen, Hacsón, chrizotilazbesztet és szerpentint Dobsinán, mészkövet Gombaszögön, zsírkövet (steatitet) pedig Rimabányán és Nyustyán nyertek. A gömöri bányászat kezdetei az időszámitásunk első évszázadában élt G. S. Plinius és P. C. Tacitus történelmi adatai szerint a La Téne korba nyúlnak vissza. E terület lakói a cotinusok voltak, akik a gall nyelven beszélő kelták csoportjába tartoztak, és kiválóan értettek a vas megmunkálásához. A rómaiak által történt kiirtásuk, illetve szétszóratásuk után foglalkozásukat régebbi legyőzőik, a kvádok és a szarmaták, majd a 9. századtól a szlávok is átvették. A bányászat és a kohászat jelentősége a magyarok bejövetelével sem csökkent, akik a 9. század végén hódították meg ezt a területet. A magyarok ugyanis, bár maguk kezdetben nem kapcsolódtak be e tevékenységbe, az érclelőhelyeket és kohókat meghagyták az eredeti tulajdonosok birtokában, sőt saját jövedelmük növelése érdekében minden lehető módon támogatták őket. így az Árpádházi uralkodók a 10-13. században Thüringiából, Sziléziából és Bajorországból német telepeseket hívtak az országba, és különböző kiváltságokat adományoztak számukra. A bányászat és a kohászat fellendülésével egyidejűleg a bevándorlók jóvoltából számos település és város is keletkezett. A német telepesekre emlékeztetnek azok a helyi századokon át fennmaradt szakkifejezések, amelyek más nyelvjárások hatására megváltozva ugyan, de a mai napig megtalálhatók a környékbeli beszélt nyelvekben. Az 1243. évből származó hiteles adatok a már említett aranymosásról, valamint a dobsinai bányák hozamáról is írnak. III. Endre király 1291-ben kiadott adománylevele a „Rosnuobana"-i ezüstbányákról tesz említést, s az 1414-ből származó első bányarendtartás már fejlett bányászati tevékenységről számol be. Az 1513-ban festett Szent Anna harmadmagával (Metercia) című nagybecsű táblakép is intenzív bányászatról és kohászatról tesz tanúbizonyságot. Dobsina rézbányászatáról 1466-ból van írásos emlékünk. Pontos adatokat szolgáltatnak azok a bányászati tevékenységről szóló feljegyzések, zártkutatmányok, bányajogosítványok és bányabirtokok adományozásairól kiállított bizonylatok, amelyek a Rozsnyón