Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Közlemények - A vasérc bányászatának és feldolgozásának története Krasznahorkaváralja és Dernő körzetében (Ján Hlobil)

lamint a Kis-hegyen lévő Antal-érre összpontosultak. Az első világháború és az ezt követő kedvezőtlen gazdasági viszonyok lelassították a dernői ércvidék bekapcsolódását a termelésbe, emiatt a bányaüzem építésének előkészületeire csak 1929-ben került sor, amikor Dernőn önálló igazgatóságot létesítettek. Az örökölt 1200 méteres Dénes-támából 1930-ban 150 méter mély vakaknát mélyítettek öt szinttel; a legalsó szintről egy lejtősaknát (ereszkét) hajtottak ki, amely a lelőhely leggazdagabb részeit tárta fel. A krasznahorkaváraljai Kis-hegyen 1937-ben elvégezték az István-akna rekonstrukcióját, amelyet egészen 100 méterig mélyítettek, s belőle négy szintet vájtak. A tárnából lóerővel történt a kiszállítás. A fejtés gazdaságossága szempontjából nagy jelentőséggel bírt a termelt vasérc elszállítása Demőről a további feldolgozás helyére, valamint a termékek vásárlókhoz való eljuttatása. Demőről az ércet teherautókkal fuvarozták a rozsnyóbányai dúsítóba és pörkölőbe. A szállítás gazdaságossá tételét a Pohling cégre bízták. A Kis-hegy és Rozsnyóbánya között megkezdődött a kötélpálya építése, amit 1942 júniusában helyeztek üzembe. A dernői ércet keskeny nyomtávú sínpályán vitték át a Kis-hegyre. A dernői gyár 1958. március 31-ig önálló üzemként működött az Iglói Nemzeti Vasbányák keretében. 1958. április 1-től mint szervezeti egységet megszüntették, és a rozsnyóbányai üzemhez csatolták. Ekkor Demőn a Dénes- és a Kis-hegy, valamint az Antal- és az István-aknákban folyt a termelés. Az összevonás után a fejtés már nem volt hosszú életű, mert az érctartalékok kifogyóban voltak. Az egyes részlegeket fokozatosan felszámolták, és 1965 júniusában a dernői Dénes-tárnát megszüntették. Ennek a helynek a teljes leépítése 1965. december 31-vel fejeződött be. 1971-ben még kitermelték a maradék érctartalékot a péntek-pataki támpillérekből. A barit fejtése a Kis-hegyen 1972-ben ért véget, a lelőhelyet pedig 1974. december 31-ével számolták fel. Ezzel a nappal megszűnt a pátvasérc, a barnavasérc és a barit kitermelésére irányuló bányászati tevékenység a Krasznahorkaváralja - Demő lelőhely körzetben. Fordította: Kovács Ágnes