Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Közlemények - A vasérc bányászatának és feldolgozásának története Krasznahorkaváralja és Dernő körzetében (Ján Hlobil)

történő feldolgozása csupán az uradalom szükségleteit elégítette ki. A vasérc-lelőhelyek 1817-ben, a dernői nagyolvasztók megépítésével jutottak komolyabb szerephez. Később Andrássy György jóvoltából a vasgyár vált jelentőssé, amely egyben az intenzívebb vasérc-feltárást és -fejtést segítette elő a birtok egész területén. Andrássy György, mint a monoki-krasznahorkai nemesi ág képviselője, kitűnt vállalkozói tevékenységével. Összes birtokán bevezette gazdaságának pontos nyilvántartását. 1832-33-ban tanulmányútra ment Svájcba, Franciaországba, Angliába és Skóciába, ahol sorra látogatta a híres ipari központokat. A megszerzett tapasztalatokat a lehetőségek szerint saját üzemeiben is alkalmazta. Dernőre, ahol a négy ún. tótkemence helyére egy nagyolvasztót építtetett, szakembereket hívott Ausztriából. A dernői vasgyár kísérleti üzem lett, ahol az új találmányokat vezették be, amelyek beszerzéséről maga Andrássy György gondoskodott. A 19. század 30-as éveiben Magyarország mintagyárának tartották. Gépalkatrészek öntésére, később vasúti kerekek és váltók előállítására specializálódott. A termékek magas színvonaláról tanúskodik az a tény, hogy itt öntötték a budapesti Lánchíd elemeit. A vasgyár a Krasznahorkaváralján és Dernőn levő Andrássy-bányákból fejtett saját vasércet dolgozta fel. Andrássy György halála után, 1872-ben a birtok új használója és jogutódja, Andrássy Dénes gróf már nem volt annyira vállalkozó szellemű. 1894-ben a bányákat és a vasgyárat bérbe adta Sárkány M.-nek és Schneider G.-nek, akik megalapították a Dernői Vasgyárbérlő Társulatot. Ezt 1898-ban bérbe vette a bécsi Unió cég, amely császári és királyi bádoglemez-gyár volt. Kisvártatva, 1900-ban, az Unió leányvállalata, a Rima Rt. kezelésébe került, amely átvette a bérletet, s ezáltal Dernőt is megkapta. Ennek ellenére az előjogok révén az Andrássyak kezében volt az egész bányavagyon. A vasgyár működése 1913-ban állt le, majd 1915-ben felszámolták a pörkölőkemencékkel együtt. Fontosabb határkő volt az 1918-as esztendő, amikor a bányavagyont megvásárolta a Rima Rt. azzal a céllal, hogy kibővítse saját nyersanyagbázisát. A vas-