Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászok és a bányaüzemek szerepe a szlovákiai Gömör barlangjainak kutatásában és felmérésében (Horváth Pál)
A bányából felfedezett Ochtinai aragonit-barlang A Rőcei-hegységben található Ochtinai aragonit-barlang felfedezése a véletlen műve volt. Ennek a rendkívül értékes természeti kincsnek a megtalálása bányászati tevékenységnek köszönhető. Kezdetben az Alsó-, majd később a Felső-Hrádekon régóta folyt vasércbányászat. A felső-hrádeki ércet a 19. század elején kezdték fejteni, és a kitermelt szideritet (pátvasércet) Csetneken dolgozták fel. A telérek 1927-re kimerültek, ezért a 20. század közepétől ismét megindult az érckutatás, számottevő eredmény nélkül. A barlang mészkőlencsében keletkezett, amelynek egy része idővel hidrotermális tevékenység következtében átalakult ankeritté és szideritté. Az utóbbiak a csapadékvizek hatására a tektonikus repedések mentén oxidáció által okkerré változtak, és később a mészkőben keletkezett üregekből kimosódtak. A barlangot 1954. december 7én fedezték fel a Kapusta nevű kutatótáró hajtása közben, amikor a fötében keletkezett nyíláson át beömlött a táróba a barlang alját kitöltő törmelék. (A táró a munkálatokat felügyelő Kapusta bányamesterről kapta a nevét.) A bányászati kutatómunkát, amelynek nem várt következménye a barlang felfedezése lett, a Kelet-Szlovákiai Érckutató Vállalat végezte. Semmi jel nem utalt arra, hogy Szlovákiában eddig ismeretlen, különleges kitöltésű barlangot fognak feltárni 16 . Az említett vállalat jolsvai üzemének geológusai készítették el az üreg első térképét és egyben az első geológiai felmérését is. A barlang összhossza 300 méter, amelyből 230 méter látogatható. A Szlovák Szpeleológiai Társaság tornaijai csoportjának tagjai 1985-ben megnyitották a Kapusta-táró bejáratát, és föl is térképezték. Hossza 1146 méter, ezen kívül még 15 üreget lokalizáltak a tárón belül 550 méter összhosszúságban. 1986-ban egy 100 méter hosszú új barlangra leltek, sértetlen, egyedi aragonit-képződményekkel. A kutatómunkák végeztével a barlangászok a tárót új vasráccsal lezárták, a bejáratát beomlasztották, és így az aragonitképződmények védetté váltak az ásvány gyűjtőkkel és a vandálok10 Lalkovic, M. 2004. 104
