Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Örökség - Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése a fémekről (Kovács Sándor Iván - Kulcsár Péter)

reteimnek ezt a silányka és csekélyke próbáját lelkem hasonlóképpen való lekötelezésével ajánlom és dedikálom. Csombor Márton vizsgázó. I. tétel Mivel a „fémek" szó némelyek szerint a „/veroUáü", azaz „kutatni" szóból származik, megéri a fáradságot, hogy nemcsak a föld gyomrában kutassunk utánuk szorgalmasan, hanem természetüket az iskolában is nyomozzuk. n. Mindazonáltal tudjátok meg azt is, hogy Plinius Természetrajza 33. könyvének 6. fejezetében a „fémek" szót a „fisr' ó\ÁJ.a", vagyis „mások mellett" kifejezésből származtatja, nemcsak azért, mert ahol egy fém egy ere megtalálható, a közelben egy másik fém másik ere is megvan, hanem azért is, mert ahol az egyik fém ere hiányzik, ott egy másiknak, de többnyire hitványabbnak az ere szokott előkerülni és felbukkanni. III. A fém neve pedig TtoÀvanov. Mert értenek alatta 1. általában valami földalattit, 2. aknát és bányát, melyben fém található, 3. pontosabban és sajátlag olvasztható és formálható ásványi testet. E helyen mi is ebben az értelemben használjuk. IV. Hogy tehát ezek természete jobban megvilágosodjék, elsősorban három dolgot kell bennük megvizsgálnunk: az elveket vagy okokat, a tulajdonságokat és a fajokat. V. Úgy látszik, Georgius Agricola nem nagyon mond ellent Aristotelesnek, amikor a fémek anyagi okát kutatva A földalattiak ke-