Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - Rézérc-lelőhelyek a dobsinai és a rozsnyói régióban (Ján Hlobil)

Jelentősebb rézérc-lelőhelyek Dobsina környékén A Gápel- (Schwarzenberg)-telér. Ez a telér Dobsina környékének egyik legrégebben ismert lelőhelye, aminek bizonyítékai többek között az itt talált régi bányászszerszámok (ék és kalapács). Rozlozsnik P. (1935) egy vésett évszámra akadt a Felső Vilmostárnában, 1726-ból. A télért a 18. században elhagyták, de az első világháború alatt újra megnyitották. 1954 és 1956 között a KeletSzlovákiai Állami Érckutató Vállalat néhány tárnát átvizsgált. A telér ásványi összetételében a kvarc-ankerit-szulfid kitöltésű erek dominálnak. Az ércesedés a perm-korszaki kőzetekben fordul elő színes konglomerátum, homokkő és pala formájában. Az erek iránya 320-330°, mérsékelt 10-30°-os délnyugati irányú dőléssel. Az erek és telérek rendszere és valószínűleg az átszivárgás mértéke, irány- és mélységi kiterjedése kb. 100 m, 1-3 m-es ingadozással. A kitöltés minősége az ércben leggazdagabb érben 3,5-6 % réztartalom között mozog (Rozlozsnik P., 1935). AndrusovováHalahyová szerint (1959) az erek ásványi kitöltése a következő: ankerit, kvarc, pirit, arzenopirit, turmalin, kalkopirit és egy kevés tetraedrit. (1. ábra.) A Himmelskorn-telér. Dobsinától délre, a Dobs inai-patak völgyében helyezkedik el. 1763 óta ismert, amikor J. Kamenicky, M. Kaiser és J. Hanisko társaságot alapítottak a telér kiaknázására. Az érctestet 95 méter mély aknával tárták fel, és ebben az időben a termelés viszonylag jelentős volt. 19. századi feljegyzések szerint mintegy 200 bányász dolgozott itt. A bonyolult hidrogeológiai viszonyok miatt, az erős vízbeömlés következtében azonban a termelést leállították. Az 1980-as években tájékozódó ferde fúrást végeztek a mélységi és a kelet felé irányuló ércesedés folytatása után kutatva, de negatív eredménnyel jártak. A kalkopirit a karbonáttal együtt fordul elő - kvarcerek és kvarcosodott porfiritek beszivárgása a gölnici paleozoikum csoportjában. A Hirschkohlung-telér. A várostól északra elterülő telér feltárásának kezdetei nem ismertek, de valószínűleg a 15. századig nyúlnak vissza. Az elhagyott bányaműveket a 18. században nyi-