Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Muzeológia - Újjászületett az Érc- és Ásványbányászati Múzeum ásványkiállítása (Hadobás Sándor)

- 2000-ben dr. Szakáll Sándor egyetemi doktori disszertációjának témájául a rudabányai és az alsósajói (ma Szlovákiában található bányahely, Nizná Slaná) vasérctelep ásványtani összehasonlítását választotta. - Ugyancsak 2000-ben, a már említett Lapis c. periodika 6. száma a három hónappal korábban előkerült kapitális rudabányai kupritokról mint az ásványgyűjtő világ friss szenzációjáról számolt be. - 2001-ben a Mineralogical Record című amerikai szakfolyóirat március-áprilisi száma 44 oldalas, sok képpel és ábrával illusztrált, valamint gazdag irodalomjegyzékkel kísért tanulmányban mutatta be Rudabánya ásványait. - Végül szintén 2001-ben hagyta el a nyomdát az első tudományos igényű monográfia a rudabányai ásványokról, szerzője dr. Szakáll Sándor, kiadója a budapesti Kőország Kft. A településen működő, 1956-ban alapított Ere- és Ásványbányászati Múzeum kezdettől fogva kötelességének tartotta a helyi bányából előkerülő legszebb ásványok bemutatását is. 1980-ra a mineralógiai gyűjtemény már kinőtte a korábbi kereteket, ezért különálló kiállítótermet építettek számára, amelyet dr. Földvári Aladárról, a Miskolci Egyetem 1973-ban elhunyt neves geológusprofesszoráról neveztek el. Az új bemutatóhelyen a rudabányain kívül más hazai bányák ásványai is teret kaptak. Külföldi darabok és különlegességek (például meteoritok) is gazdagították a látogatók elé tárt anyagot. így jött létre az egyik legszebb és leggazdagabb vidéki ásványkiállítás. Kis idő múlva a világhírű Rudapithecus-leleteket és más ősmaradványokat bemutató blokkal bővült a tárlat. Az elmúlt közel 25 évben dinamikusan gyarapodott a gyűjtemény, ezért szükségessé vált átalakítása, újjárendezése, a friss kutatási eredményekkel történő kiegészítése. A feladatra dr. Szakáll Sándor mineralógust, a Miskolci Egyetem docensét kértük fel, aki örömmel vállalta a megbízást. Nevéhez fűződik a kiállítási koncepció és a forgatókönyv elkészítése is. Segítségére voltak a Herman Ottó Múzeumból Fehér Béla, Tóthné Szabó Tünde és Vincze