Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)
Visszatekintés - Régi leírások magyarországi bányavidékekről - 1. Gróf Teleki Domokos az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokról (1796)
külön kemencébe, mely a Speishoz hasonló. Ezen legfainabb érceknek utolsó megolvasztását rosettírozásnak nevezik, és az itt megolvasztott tiszta rezet Rosett v. Messing Kupfernek, mivel a Messinget v. sárgarezet ebből szokták készíteni. A leírt munkákat rendre nézvén, megtekintettük a rézpróbálásnak módját, mely szerint az ezüstét vagy aranyat tartó rézércek próbáltatnak; azután pedig a rézhámort, amelyben a kerek tányérformában levő tiszta réz egy igen nagy, víztől hajtatott kalapács által vékonybbá veretik, és további megdolgozásra alkalmatosabbá tétetik. Azok az ércek, amelyek sok büdöskövet tartanak magokban, minekelőte az olvasztószínekbe vitetnének, előbb a büdöskőtől szabadhatnak meg, hogy azáltal a büdöskő is megnyerettessék. Ez okból több büdöskőkemencék vágynak készülve, melyek három-hat ölnyi hosszaságúak, egy-két ölnyi szélességűek és kétölnyi magosságúak szoktak lenni. Ezeknek oldalaikon sok hosszúkás lyukak vagy hasadások vágynak, amelyeken a kemencékbe megolvasztott büdöskő kifolyhat és meghűlhet. Ezen kemencék fenekére egynéhány öl fa rakattatik, a fára egy bizonyos mennyiségű szén, erre egy rakás kiolvasztandó büdösköves rézércek egylábnyira, ezekre közönséges tisztábbak, és így a kemence egészen a felületig megtöltetik. Egy facső által azután, amely felyüről a kemence fenekéig ér és meggyújtatik, a fenékben lévő fa legelőbb tűzre kap, és a tűz csakhamar az egész kemencébe elharapódzik. Egy ilyen kemencébe mintegy ötezer mázsa ércből olvasztatik ki a büdöskő, kiolvasztásra pedig tizenkét-tizennégy hónap is megkívántatik. Szomolnokról és a hozzá tartozó felső-magyarországi bányahelyekről SZOMOLNOK mezőváros, és a királyi kamarától bírattatik. Bányaváros is, de Felső-Magyarországon lévén, nem tartozik a tíz alsó-magyarországi bányavárosok közé, sem azoknak igazgatása alá, hanem a hozzá tartozó bányahelyekkel egy külön kerületet té-