Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - Rézérc-lelőhelyek a dobsinai és a rozsnyói régióban (Ján Hlobil)

A Mária-ér hossza 1500 méter, mélysége kb. 750 méter. Iránya északkeleti-délnyugati, északnyugati, esetleg délkeleti irányba történő, 40-80° dőléssel. Megállapított kiterjedése 700 m, 1,03% réztartalommal rendelkezik, amelyből 35,06 % a vas, 0,073% az antimon. Az ér vastagsága igen változó, a legerősebb ponton 22 m, azonban átlagban csupán 1,9 m. A lelőhely alsó része porfiritekben, illetve zöldes, szemcsés metapellitben fejlődött ki, a felső része pedig metapsamitban. Ásványi összetétele rendkívül egyszerű. A szideritben sok tetraéderrel együtt kvarcerek találhatók, kisebb mértékben pirit, és az alsó sorban kalkopirit. Ugyanakkor részletesebb elemzéssel kimutattak egy sor más primőr és kísérő ásványt is. A nem-ércek közül az albit, a turmalin, a chlórit, az ankerit, a kalcit, a barit, az ércásványok közül pedig az arzenopirit, a pyrrhotin, a markazit, az arany, a szfalerit, a magnetit és a hematit fordul elő. Az oxidációs zónában limonit, barit, malachit, azurit, termésréz, termésezüst, higanypát és covellin található. 1992-ben még nem sorolták a bezárásra szánt lelőhelyek közé, 1993-ban mégis megszűntették a termelést. 2000-ig az iglói Zelba Rí. tartotta fenn a létesítményeket egy esetleges jövőbeni termelés és nyersanyag-felhasználás céljából. Ennek azt szabták előfeltételül, hogy a polimetallikus ércből a fémkinyerés technológiáját gazdaságosan oldják meg, ami viszont beruházásokat, többek között az ércdúsító felújítását tette volna szükségessé. Az ércfeldolgozás minden fázisára kiterjedő átfogó gazdasági elemzés és értékelés után 2000-ben úgy határoztak, hogy a lelőhelyet konzerválják, mivel a hatékony kihasználására irányuló tervek megvalósíthatatlannak bizonyultak a következő okok miatt: - a kevés anyagi forrás, illetve a konkrét kockázati tényezők mérlegelése után a külföldi befektetők érdektelensége; - az érc és az ezüst árának világpiaci csökkenése és a megtérülés lehetőségének igen nagy kockázata; - az ércesedés tetraéder-összetevője feldolgozásának nem megoldott hidrometallurgiai módszere. A Máriabánya elárasztása és a nagy fejlesztési terv elmaradása miatt 5,6 millió tonna polimetallikus érc maradt a földben.