Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről.) (Gavallér István)

Bélabánya első, majd később Selmecével egyesített címerében egyaránt van kapa. A szerszám címerképben való alkalmazása Koller Geographiájában (1734), szöveges leírásban pedig Bél Mátyás Notitiájában (1735-1746) jelenik meg. Egyik szerző sem mondható a bányászati eszközök és fogalmak szakértőjének. Bár vannak, akik Selmec 1275. évi pecsétjében felfedezni vélik a kapát, véleményünk szerint azonban ez tévedés - de Koller és Bél óta szinte „virulnak" a kapák a bányászati heraldikában. A folyamatot az is gerjesztette, hogy a bányászok valóban használták segédeszközül a kapát a törmelék, az iszap és a föld eltávolítására, valamint más funkcióval. De a bányász-habitus egészében tiltakozik a kapa, mint jelkép használata ellen úgy, hogy azt az ék és a kalapács elé helyezze, mivel az érctermeléssel nem volt olyan szoros összefüggése. Véleményünk szerint az idők folyamán az egyoldalú nyeles ék fejét alakították kapa-lappá a bányászszerszámokat nem vagy csak felületesen ismerő leírók. A folyamat gyökere az egyoldalú ék markánsabb ábrázolásában keresendő. Nagybánya esetében azonban a typarium baloldali bányásza nem ékből „deformált", hanem eredetileg is annak ábrázolt, valódi kapát tart a kezében. Nem az „ércgömböket" gyűjti össze, tevékenysége inkább a város határában lévő jelentős szőlőművelésre utal. Az ércgömböknek vélt valamik pedig nem mások, mint kövér szőlőfürt szemei. Ezt támasztja alá, hogy a hegyoldalon egy kisebb, a tetőn pedig két nagy szőlőtőke található (lásd a 3. ábrát). Az 1483. évszámot viselő pecséten (7. ábra) szintén két szőlőtőkét láthatunk. {Palmer idézett művében ecseteli a város szőlőművelésének jelentőségét, aminek nagyságrendjét tanúsítja a felsőbányaiak itteni bérleménye is.) Mindezek ellenére készítik el a 19. században Nagybánya torz címerét (4. ábra), amelyen a szőlőnek már nyoma sincs, ehelyett fákat rajzoltak a hegyre. Véleményünk szerint a pecsét - a bányászatra utaló motívum mellett - a kapás alakkal, az előtte levő szőlőfürttel, a hegyoldalon, valamint a csúcson ábrázolt szőlőtőkékkel a város gazdasági életében szintén fontos szerepet játszó szőlőművelést kívánta hangsúlyozni. Ebben az értelemben tehát a kapa jelenléte jogos és érthető.