Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Örökség - Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése a fémekről (Kovács Sándor Iván - Kulcsár Péter)

ujjnyi hosszúságban nő ki. 2. Mivel ez a táj igen kedvező éghajla­tú: ezt a bor is igazolja, amit maguk az orvosok is egyöntetűen na­gyon egészségesnek tartanak, továbbá mindenfajta gyümölcs, ter­mény és állat, elsősorban pedig a bikák örvendetes és bőséges ter­mékenysége stb. 3. Mivel igen sok, aranyszemcsét hordozó folyó­val bővelkedik, s ugyancsak a pisztráng hallal, amit ritkán találni másutt mint ahol az arany terem, és ezeknek fejében, belsejében a szakácsok gyakran találnak arany törmeléket. 4. Bizonyítja továbbá a fémbányák sokasága, közülük elsősorban Nagybánya, Felsőbá­nya, Feketebánya, Telkibánya, Rudabánya, Körmöcbánya, Brez­nóbánya, Besztercebánya, Gölnicbánya és számos hasonló, melyek közül néhány a török támadásai vagy az urak pártoskodásai miatt rommá lett. 5. Megerősíti ezt a bányák állandó használata és meg­szakítatlan folyamatossága. Agricola ugyanis Az új és régi fémek­ről 1. könyvének 11. fejezetében beszámol arról, hogy Schem­nitiumban (Selmecbányán) több, mint nyolcszáz, Neusoliumban (UjZólyomban) kétszáz éve bányásznak aranyat anélkül, hogy ki­merülne. 6. Egyezik ezzel a köznép, különösen a németek vélemé­nye, akik akárhány és akármilyen, aranypénzt látnak vagy birto­kolnak, magyarnak nevezik. 7. Ha igaz, a kémikusok véleménye a fémek közvetlen okáról, tudniillik a mesterséges és természetes kénesőről, a mi véleményünk nagyon megerősödik, mivel Magyar­országon a boltosok és kereskedők egybehangzó véleménye szerint nagy bőségben található igen tiszta kéneső. Mindezzel nem aka­runk versengeni a boldog Germániával az ezüst bőségéért, mert a meisseni ezüstbányák e tekintetben viszik a pálmát minden más vidék elől. Abban maradunk tehát, hogy Európa valamennyi tarto­mánya közül Magyarország az aranyban leggazdagabb. Lelkünkből kérjük, hogy a leghatalmasabb Isten hatalmasan és kegyesen mentse meg azt minden ellenségnek, de különösen a ke­resztények közös ellenségének, a töröknek erejétől, csalárdságtól és cselvetésétől.

Next

/
Thumbnails
Contents