Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Muzeológia - Palackba zárt bányászat. A Herman Ottó Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállítása (Benke István)

Palackba zárt bányászat A Herman Ottó Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum közös kiállítása BENKE ISTVÁN A Miskolci Kulturális Hét, valamint a 2004. május 14. és 16. között a városban megrendezett Bányász-Kohász-Erdész Találkozó alkalmából került sorra múzeumok és magángyűjtők részvételével az a nemzetközi kiállítás, amely a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében Palackba zárt bányászat címmel bányász türelemüvegeket, bányahegyeket, aragonitszekrényeket, maketteket és fafaragásokat mutatott be öt országból. Az iparág visszafejlődése Európa-szerte arra ösztönözte a bányászokat, hogy ápolják hagyományaikat, gyűjtsék és féltve őrizzék emlékeiket, elevenítsék fel szokásaikat. A nagy bányászati tradíciókkal rendelkező szomszédos országokban ma is régi ünnepi viseletben, felújított bányászzászlókkal és címerekkel vonulnak fel a rendezvényeken. Klubokat szerveznek, kiállításokat rendeznek, ahol bemutatják a bányavidékeken készített kézi munkákat, dísztárgyakat. Hazánkban is van ilyen törekvés, több múzeumot is megtölthetnének azok a bányászati tárgyú festmények, fafaragások, fokosok, emlékkorsók, türelemüvegek, amelyeket művészetkedvelő vagy ügyes kezű bányászok készítettek. Ezeket lakásaik vitrinjeiben féltett kincsként őrzik. A miskolci kiállítás célja az volt, hogy számba vegyük a hazánkban fellelhető, ma már nagy értéket képviselő bányász türelemüvegeket, az ezekkel rokon bányahegyeket, tovább lehetőséget adjunk az újonnan készült hasonló külföldi és hazai emléktárgyak bemutatására.