Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)
Muzeológia - A Rozsnyói Bányászati Múzeum története (Kovács Ágnes)
helyiségébe került, ahol nem volt mód kiállítás rendezésére. Az új igazgató a kényszerszünet alatt a tárgyak osztályozásával, katalogizálásával és bejegyzésével foglalkozott. Mindezek mellett pedig kutatómunkát is végzett nem csak Rozsnyón, hanem egész Gömörben. Tanulmányozta és leírta a helyi pásztorkodást, a halászatot és a híres gömöri fazekasságot. Az ő érdeme, hogy a következő években megszaporodtak a begyűjtött tárgyak, mindenekelőtt a néprajzi vonatkozásúak. Mint képzőművész és festő, kihasználta tehetségét, és lerajzolta az egyedi épületeket, a népi építészet megjelenési formáit és a gömöri temetők faragott fejfáit. A Városi Múzeum ügyében csak 1930-ban történt előrelépés, amikor a Rozsnyói Kultúregylet a premontrei szerzetesrend épületében négy helyiséget bérelt ki a múzeum számára. A város is érdeklődni kezdett iránta, amiben nagy szerepe volt az akkori polgármesternek, Róth Ernőnek. A helyi hatóság ezentúl anyagilag is támogatta az intézményt, valamint szerény fizetésben részesítette igazgatóját. A gyűjteményből rendezett kiállítást ténylegesen csak 1932-ben mutathatták be a közönségnek. Hét év nyugalmi időszak után a múzeumnak ismét problémái támadtak. 1938-ban a bérelt helyiségeket az eredeti tulajdonos visszakapta, ezért onnan a múzeumi anyagot ki kellett költöztetni, és az a város határozata értelmében átkerült a Bányászati és Kohászati Múzeum épületébe. S most kanyarodjunk ismét vissza a Bányászati és Kohászati Múzeumhoz, mivel ettől az időponttól kezdve a két intézmény sorsa és fejlődése szorosan összefügg egymással. A város felkínálta a lehetőséget, hogy amennyiben a tulajdonos, tehát az OMBKE Borsod-Gömöri Osztálya ellenszolgáltatás nélkül átengedi a múzeum épületét és a gyűjteményi anyagot a városnak, akkor gondoskodik az épület karbantartásáról és az állandó kiállítás elkészítéséről. A szerződést aláírták, s az ettől kezdve egy intézménynek tekinthető objektum új nevet is kapott: Rozsnyói Bányászati-Kohászati és Városi Múzeum. Az 1943 augusztusában megnyitott kiállítás azonban csak 1944 novemberéig volt látható, mert a háború miatt ekkor már a múzeumra is nehéz idők köszöntöttek. A harcok következté-