Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Muzeológia - A Rozsnyói Bányászati Múzeum története (Kovács Ágnes)

Muzeológia A Rozsnyói Bányászati Múzeum története* KOVÁCS ÁGNES A 19-20. század fordulóján szerte az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban a kulturális élet pezsgése volt tapasztalható. Egyre-másra jelentek meg a különféle napi- és hetilapok, magazinok, újabb és újabb kulturális egyletek alakultak, amelyek fórumot biztosítottak a művelődési és a szellemi élet ügye felől gondolkodók népes táborának. A 19. századra tehető a közmúzeumok létesítése is, amelyeknek mintái főként Franciaországhói kerültek át KeletEurópába. A múzeumok alapítását fontolgatók elsősorban a főnemesség és az irányító politikai elit soraiból kerültek ki. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum már 1802-ben, a prágai Nemzeti Múzeum pedig 1818-ban létrejött. A vidéki lakosság életében nagyobb szerepetjátszottak azonban a regionális múzeumok, amelyek általános képet nyújtottak a térség történelméről, ezért inkább honismereti múzeumokként illethetnénk őket. Természetesen a regionális intézmények is a vidéki nemesség anyagi hozzájárulásával létesülhettek, de ehhez nagyban hozzájárult a müveit középosztály vékony rétege, főként a tanítók és a középiskolai tanárok. Az úttörőmunkát elsősorban ők végezték, hiszen közülük kerültek ki azok, akik nyilvánosan is szorgalmazták a múzeumok alapítását, múzeumi egyesületeket hoztak létre, gyűjtéseket szerveztek, és hangyaszorgalommal feldolgozták az összegyűlt anyagot. * Előadásként elhangzott 2004. december 17-én Putnokon, a Gömöri Múzeum által rendezett Putnoki Múzeumi Napon. (A tanulmány az előadás szerkesztett változata.)