Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Visszatekintés - Régi leírások magyarországi bányavidékekről - 1. Gróf Teleki Domokos az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokról (1796)

cek, melyek ti. ezüstöt is, csak keveset tartanak, nem pedig ezüst- s aranyat tartó, rézzel elegyes ércek amalgamáltatnak, minthogy ezen utóbbiaknak amalgamatiójában nem látnak olyan hasznot lenni, es ezek a régi mód szerént ónnal való tisztítás, vagyis Säugerung által választanak el; melyre való nézve Selmecen is, Körmöcbányán is vágynak ilyen Sauger-huták vagy színek, az ezüstércek számára. Az amalgamátió nagyobbjában ekképpen történik: a második olvasztású, ezüstöt tartó fekete rezet (Schwarz Kupfer) porrá törik, tüzen megszárasztják és hordóba teszik, ugyanezekbe egy bizonyos mennyiségű kénesőt öntvén. A hordók azután szinte egészen vízzel megtöltetnek; azután, minthogy cylindrus formájúak, és horizontális tengelyen fordulnak, egy víztől hajtatott keréktől forgattatnak, mely minden hordókat a mechanizmus által mozgásba hoz. A sebes forgatás alatt a kéneső, atyafisága lévén az ezüsthöz, avval egyesül, a réz pedig különválik, mely mintegy tizenkét órák alatt meg szokott rendszerént esni. Akkor azután a hordók lecsapoltatván, a kéneső, minthogy nehezebb, azonnal kifolyt a hordók alá tartott edényekbe, és mindőn már látják, hogy a kéneső szinte kifolyt, a hordót bedugják, és az kifolyó rezet csebrekbe eresztik. A kénesőt azután bőrzacskókba tévén, azokból a facsarás által kinyomják, a zacskóban az ezüst megmaradván golyóbis formákban tömötten. Még ezen golyóbisok kénesőt tartván magokban, hogy az ezüst tisztán maradjon, egy nagy mozsárforma cserépüstből kiérő rudacskán lévő tányérokra tétetnek. Az üst pedig félig vízzel töltetik, és a tűzhelyen, melybe bé van alol helyheztetve, felyül nem ér. Ezen üstre a belőle kinyúló rúdnak fedezésére egy hasonló nagyságú fedezésére egy hasonló nagyságú üst tétetik felfordítva úgy, hogy a két üst egymásra esik. A tűzhelyre azután a felső üst körül tűz rakattatik, melynek ereje által a kéneső az ezüstből kipárállik, azonban nehézségre és az alsó üstben lévő víznek gőzölgése miatt a vízbe esik. így bizonyos idő alatt az ezüst tisztán marad, a felső üst elvétetik, és a rúdnak tényérain lévő golyóbisokat az ember kisebbeknek, a vizet pedig kénesővel teljesen találja.