Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)
Dokumentum - Almási Balogh Pál „geologiai indítványa", valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tóth Almos
Mi azonban figyelmünket kitünőleg igényli az, hogy közel városunkhoz nekünk is van egy kis Montmartre-ünk, az ugy nevezett Steinbruch 23 , melly tele van tengeri állatmaradványokkal, mellyekre mind eddig igen kevés figyelem volt, 's először is ezen bánya az, melly iránt különösen óhajtanám az Academia figyelmét fölgerjeszteni. Ezen kőbánya a város tulajdona (Latonia civitatis 24 ). Noha Pest városa még mind eddig nem érkezett a tudományokért valamit tenni 's mult évben semmit sem tudott róla, hogy keblében a ' magyar természetvizsgálók kétszer gyűltek 25 össze; reményleni lehet mindazonáltal, hogy azon liberális fogadtatás, mellyben őket a mult nyáron 26 részeltette a beszterczebányai városi tanács, nagyobb figyelemre ébreszti a pesti magistratust is, a ' tudományok, mint minden civilisatio múlhatatlan alapja iránt. Ha tehát a magyfar] tudfósj társaság a' pest városi tanácsot megkérné, hogy ezután minden olly kőbányában található követ, mellyekben állatmaradványok vannak, a' város házához vitessenek; ha a' város erre egy-egy kis jutalommal serkentené a' munkásokat, nekem teljes reményem van, hogy Pest városa ' tanácsa szíves volna kérésünket teljesíteni a' tudomány érdekében 's igy megvetni egy Pest környéki geológiai musem 27 ' alapját. Az Academia részéről csak az volna megkívánható, hogy minden negyed-évben legalább küldetnének ki a társaság tagjai közül ketten, kik a ' kőbányai ásásokat 28 , az ott kifejlő fekveteket, az állatmaradványok kifejtésének rendjét szoros figyelem alá vegyék, a tudós társaságot arról tudósítsák 's elő-forduló nevezetesebb körülményekre figyelmeztessék. Természetesen, hogy ha illy alkalommal egy pár forintocskával ellátva a munkások v. felügyelők' buzdítására a' talán A szerző minden bizonnyal a mai Kőbányára utal (az „eredeti" [KaiserSteinbruch - Császár Kőbánya] a Fertő-tó mellett volt), amelynek mediterrán korú kőzetéből (Lajta-mészkő) rengeteg ősmaradvány került elő. A földtani analógia itt tökéletes. Latonia civitaitis = a város kőbányája. (A latonia a latin lautumiae - kőbánya szónak torzult változata.) A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1841. évi pesti gyűléséről van szó. A tavaly szó azt jelezheti, hogy a szöveg 1842-ben íródott, az Akadémiához 1843ban kerülhetett, vagy akkor iktatták. A Magyar orvosok és természetvizsgálók 1842. évi, besztercebányai gyűléséről van szó. Pest környéki geológiai múzeum a mai napig sincs, a Magyar Nemzeti Múzeum viszont 1803 óta gyűjti a leleteket. Itt az ásás szó bányászati tevékenységet jelöl. A bányák figyelésének feladatát az 1869-ben alapított Királyi Magyar Földtani Intézet végzi később.
