Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

In memoriam - Pálfy Gábor - Hadobás Sándor: Podányi Tibor (1920-2003)

szerkesztőbizottságának 1956 és 1985 között volt tagja. Ezeken belül 1969-1972-ig a Bányászati Szakosztály, 1972-1976-ig a fegyelmi bizottság, 1973-1977-ig az ifjúsági bizottság elnöki tisztét látta el, illetve 19791985 között a BKL Bányászat felelős szerkesztője. Elnöksége alatt és vezetésével rendezte a Szakosztály 1971-ben a Nemzetközi Bányászati Automatizálási Konferenciát (ICAMC). 1977-198l-ig az Egyesület képviseletében tagja volt a MTESZ országos elnökségének. Egyesületi munkáját is több kitüntetés fémjelzi, a jubileumi emlékérmeken túl megkapta a Pech Antal (1967), a Mikoviny Sámuel (1972), a Sóltz Vilmos (1984), és a Centenáriumi (1992) emlékérmeket. 1988-ban az OMBKE tiszteleti tagjává választotta. 1977-ben MTESZ-díjban részesült. Kiemelten kell szólnunk Podányi Tibor bányászattörténeti munkásságáról, amely elsősorban Rudabányára irányult, de olykor más területekre is kiterjedt. E témában született tanulmányai évtizedek óta sokat idézett, alapvető forrásai a kutatásnak. Egyik szerkesztője és szerzője volt az 1957-ben megjelent Rudabánya ércbányászata című, úttörő jellegű és máig példaértékű monográfiának. A kötetbe három fejezetet írt, amelyek közül különösen jelentős a régi bányaműveléssel foglalkozó rész. Ebben az 1940-es és 50-es években végzett személyes megfigyelései alapján hiteles és pontos képet ad a középkori érctermelés technikájáról, módszereiről, továbbá bemutatja a régi vágatokból napvilágra került leletanyagot. Hosszabb szünetet követően 1970 után ismét felébredt az érdeklődése Rudabánya múltja iránt, amit elsősorban a BKL Bányászatban publikált értekezései jeleznek. A nagyüzemi vasérctermelés megindulásának 100. évfordulója alkalmából írt kismonográfiája az egyik legjobb magyar üzemtörténeti összefoglalás. Olyan rangos folyóiratok is szívesen fogadták szakközleményeit, mint a Természet Világa és a Der Anschnitt (Bochum, akkor még Nyugat-Németország). Podányi Tibor hamvaitól 2003. december 12-én Budapesten, a felsőkrisztinavárosi plébániatemplomban tartott gyászmisén búcsúzott családja és számos volt barátja, munkatársa. A barátok, pályatársak, és az OMBKE nevében Pálfy Gábor emlékezett meg tevékenységéről, a szakmai és társadalmi életben betöltött szerepéről, emberi magatartásáról. „Munkásságodat mindenkor alapvetően a szerénység, a nyugalom és a csendesség jellemezte. Ez azonban nem zárta ki a szükséges határozottságot és a baráti szigort sem. A legnehezebb időszakokban is megtartottad emberi tartásodat, méltóságodat, és így mindig példaképünk tudtál maradni. "— mondotta.