Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)
Dokumentum - Almási Balogh Pál „geologiai indítványa", valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tóth Almos
pedig a legszorosb vizsgálatok szerint tenger maradványai nem találtatnak; világos, hogy az azt képező növények nem az özönvíz által 39 lettek semmivé. Igen érdekes volna tehát tudni: micsoda terjedelme 's mélysége van az angyalmezei turfának, micsoda fekveten áll, 's az állati és növényi élet micsoda maradványaival hír? mert, noha a' turfa általában véve szegény az állati maradványokban, de benne mégis sokszor érdekes illynemű darabok találtatnak. Czethal-csontok, különféle szarvasok, tarándok, ökrök, sertések, bölények, kásztorok, lovak, teknősbékák állati maradványai sokszor találtatnak a turfában. A ' turfában talált legérdekesebb állati maradványok egyike az óriási szarvas (cervus euryceros) csontjai. Ezen állat maradványai leggyakrabban találtatnak Irlandban, hol egy kertben történetesen harmincz ilyen állat' csontjait ásták ki, honnan az irlandijávorszarvasnak is neveztetik. De gróf Sternberg Gáspár 40 , az „ősvilági flóra" híres irója, meg-mutatta: hogy az óriási szarvas, melly ingoványos helyeken szokott lakni, Magyarországban az előtt gyakran, de a 14ik századtól fogva nem találtatott. A ' prágai museumben van egy szarvas-szarv, hiteles bizonyítvánnyal, hogy az 1566. midőn a' császár Győr mellett táborba szállott, másfél embernyi mélységre találtatott egy sátor előtti kútásáskor. A ' bécsi császári kabinetben is van két Hlyen szarvas-szarv, mellyeknek egyike a ' Dunából húzatott ki, nem messze a ' vas-kapunál. Ezt csak azért hozam fel, hogy a ' turfa geológiai tekintetben, 's éppen itt a ' pesti homoktengerben a' figyelmet igen megérdemli, 's ha az Angyalmező' mostani birtokosa az Academia által megkéretnék: tudományos vizsgálódásaimat hihetőleg szives lenne elősegíteni. Igen hihető, hogy néhány lábnyi mélységben ezen pesti turfában egy vagy más tekintetben nevezetes dolgokra lehetne akadni. De az Academia figyelmét nem csak Pest' környékére, hanem az egész ország is óhajtanám kiterjeszteni. Azonban, fájdalom! kénytelen vagyok itt is csak olly módokra szorítkozni, mellyek vagy semmi vagy kevés költségbe kerülnek. Figyelmünket legelőször is az ős növényország igényli. Az ős világ növénymaradványainak legnagyobb része kőszénfekv et ékben találtatik, mellyek maguk is növényeredetűek. De találtatnak a kőszénfekv etek némelly nemeiben halak és kagylók maradványai is. Hazánk roppant kőszénfekv etekkel bővelkedik, mellyeket már egyrészt a' gőzhajózás kivont Világos, természettudományi alapokon nyugvó okfejtés. Nyilván G. M. Sternbergre (1761-1833) gondol, akinek főműve (Flora der vorweit) 1820-1832 között Prágában jelent meg.
