Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Tanulmányok - Hála József - Landgraf Ildikó: A háromszáz özvegyasszony tánca. Egy bányászmondánk néhány történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása

„Ma már bajos megállapítani, hogy hogyan dolgozta fel költőnk a regéket-mondákat. Nem ismerjük a készen kapott anyagot, így nem tudjuk, hogyan alakította át azt, mit hagyott el belőle, és mit toldott hozzá. [...] A feldolgozások [...] arról győznek meg bennünket, hogy a kapott szöveget csak anyagnak tekintette, s szabadon alakította őket" - írta Tompa mondafeldolgozásairól Kovács Kálmán*

1 és műveinek más elemzői is hasonlóképpen vélekedtek: minden gyűjtött vagy kapott anyagot „teljes önállósággal dolgozott fel",

88 „regéi költött történetek".

89 Véleményünk szerint e megállapítások érvényesek a Veres patakra is. Ennek megalkotásában, az erkölcsi tanulság megfogalmazásában forrása lehetett egy telkibányai történet, segítségül szolgálhatott a korabeli bányászfolklór ismerete és nem kis mértékben - költői fantáziája. Melléklet 1. Ennek utána egyszer a gazdámmal egy földesúri temetésre mentünk. Ezen végül még táncoltak is, de csak egészen gyászos, s írva vigadó táncot, amihez egy pár sirató asszony énekelt és sírdogált. Egy darab idő múlva oda jött egy úr és tót muzsikusánál megrendelte a tri sto vdovi tanec-et vagyis a háromszáz özvegyasszony táncát. No ilyen furcsát még nem hallottam. Énekeltek és sírtak is hozzá tánc közben. Különös látni- és hallani való volt. Valósággal pogány szokásnak tűnt fel előttem. Este a vacsoránál megkérdeztem a zenésztől, vagy akarom mondani a magyar muzsikustól (aki minden fogáshoz, vagy tálhoz más más nótát, vagy szonátát tudott játszani, így a savanyúkáposztához a savanyúkáposzta-, a libához, a libaszonátát, a sülthöz a pecsenye- és minden más ételhez a megfelelő más nótát), honnan a háromszáz özvegyasszony tánca elnevezés? Mire ő, mint aki úri bajtársával a dudással együtt hírneves és közkedvelt udvari belső muzsikus volt, a következő felvilágosítást adta. Kovács K. 1963:72. Kerékgyártó E. 1879:12. Császár E. 1923:11.