Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Barabás Andor: A hazai uránkutatás és bányageológia története 1947—(1989) -1997
felszíni morfológia miatt (Jakabhegy) hosszú fúrásokra lett volna szükség. Később a szükséges fúrások elvégzése után ebből lett a III. bányaüzem. Volt még egy körlet a 2. sz. „Nyugat"-tól (Bakonya) tovább nyugatra, amit Távoli néven emlegettek. Itt a kevés anomália miatt alaposabb kutatást nem végeztek. A terület későbbi vizsgálata is megerősítette, hogy ott nincs bányászatra alkalmas ércesedés. A mecseki lelőhelyen és az ország többi területén végzett kutatások mennyiségét, változásait, egymás közti arányát a költség-ráfordítási táblázattal jellemezhetjük az első években (I. táblázat). I. táblázat: Költség-ráfordítási táblázat. 1952 1953 1954 1955 1956 1957 összköltség (eFt) 440 1 760 12 580 26 722 61 270 68 146 ebből mecseki lelőhely (eFt) 120 820 11 894 26 102 53 147 60 041 A táblázat ugyan önmagáért beszél, de azért megemlítjük azt, hogy a mecseki lelőhely kutatásának állandó erősödése mellett 1956-tól újra jelentősebbé vált a lelőhelyen kívüli területek kutatása, a számokból azonban látható, hogy mennyire túlsúlyban volt a mecseki kutatás. A mecseki lelőhelyen 1958-ig elvégzett kutatás gyors-fejlődését és jellegének változását néhány jellemző munkafajtával mutathatjuk be (II. táblázat). II. táblázat 1953 1954 1955 1956 1957 Magfúrás (fm) 3 446 17511 40 699,5 73 480 Bányafúrás (fm) 1 278 10 234 13 812 Kutatóárok (m 3 ) 258 5 259 4 101 3 990 3 143,2 Kisakna sekély és mély (fm) 282 720 642,9 450,8 Vízszintes vágat (fm) 462 3 192 4 214 11 618 Gamma kutatás 1:25000 ezer pont — — 378 2416,3 Gamma kutatás 1:10000 ezer pont — 108,8 8,5 A táblázatban szereplő kisaknával kapcsolatban megemlítem, hogy a sekély 10 m-ig, a mély 25 mig mélyülhetett, de tudomásom szerint Szőlős-délen volt egy, az utóbbinál is mélyebb kutatóakna, vágatokkal. Bár az 1956-os év már a következő időszakaszba tartozik, itt említem meg, hogy az l:25000-es gamma kutatás majdnem két és félmilliós száma nagyon túlzottnak látszik. Ennél a méretaránynál egy ktrf-en 400-600 dokumentált pont kerül mérésre, így a mecsekinél sokszor nagyobb - mintegy 4-5000 km" - felmért területet kapunk. Valószínűleg az egész ország területén végzett mérések száma ez. Az elvégzett munkák eredményeként már 1955-ben látszott, hogy nagy csapáshosszban a mélység felé folytatódva szinte folyamatos érces terület van, ezért napirendre került egy uránkutatással és termeléssel foglalkozó magyar állami vállalat megalakítása, bár elfogadott (jóváhagyott) számított készletek nem voltak, csak becslések lehettek. A Minisztertanács határozata alapján a vegyipari és energiaügyi miniszter Bauxitbánya Vállalat elnevezéssel 1955 közepén új állami vállalat létesítését rendelte el. Ezután a Bauxit 2. sz. Expedíció gyorsan átalakult vállalattá. Igazgatója Takács Vilmos lett. A magyar vállalat megalakulását tulajdonképpen. 1956. március 15-én ismertették a műszaki személyzet előtt.
