Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Cseh Németh József: Az úrkúti mangánérc kutatástörténeti áttekintése

I. táblázat: Az Úrkúton elvégzett mélyfúrásos kutatás összes folyómétere és költségei 1917-1990 között. Időszak Állami forrás Vállalati forrás Együtt Időszak efm MFt efm MFt efm MFt 1917-1943 — 6,0 *9,0 6,0 *9,0 1949-1955 — 12,5 *18,8 12,5 18,8 1956-1960 10,6 15,7 2,3 1,3 12,9 17,0 1961-1965 15,3 23,5 13,7 4,9 29,0 28,4 1966-1970 21,1 22,6 11,9 4,6 33,0 27,2 1971-1975 6,4 10,2 3,7 2,5 10,1 12,7 1976-1980 4,4 8,8 3,2 2,3 7,5 11,1 1981-1985 1,6 3,7 1,6 1,5 3,2 5,2 1986-1990 — 1,0 3,5 1,0 3,5 Együtt 59,3 84,5 55,9 48,4 115,2 132,9 *Becsült adat E nagyarányú kutatómunkát a MÁFI végezte Noszky J., Sipos Z. és Sikabonyi L., később Szabóné Drubina M. irányító részvételével. Az anyagvizsgálatok a helyi munkákon kívül a Magyar Állami Földtani Intézetben (MÁFI), a Veszprémi Vegyipari Egyetemen (VVE) és a Vasipari Kutató Intézetben (VKI) folytak. A kutatási eredményeket Noszky J. & Sikabonyi L. (1953) összegzi, Sidó M. (1952) és Nagy K. (1955) mikropaleontológiai, illetve ásványtani vizsgálati eredményeire támaszkodva. Ezek szerint a folyamatos jura felső-liász rétegösszletben a mangántelep elsődlegesen karbonátos kifejlődésű, a peremeken oxidos mangánképződés lehetőségével (5. és 6. ábra). A készleteket is meghatározó átfogó értékelés az 1955. (Sidó M.) és 1957. (Cseh Németh J.) években volt. 5. ábra: Zöld-barna-szürke, durvasávos karbonátos 6. ábra: Réteges-lemezes oxidos mangánérc. II. akna. mangánérc. III. akna Ny. (telepen belüli diszlokáció). Fotó: Cseh Németh J. Fotó: Cseh Németh J.