Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Szabóné Drubina Magda: Az eplényi mangánérc-bányászat kutatástörténete
rétegösszlet karbonátos ércként való azonosítása. A finomszemcséjű, ritmusos leülepedést jelző rodokrozitos képződmény és kísérő kőzeteinek megismerése hosszú éveken át biztosított témát a kutatóknak. Az újabb és újabb műszerek megjelenésével egyre behatóbbá váltak ismereteink és az ötvenes évek genetikai elmélete is hamar meghaladottá vált. A külföldi kutatók is hozzájuthattak már ekkor a hazai ércek mintáihoz és egyre szerteágazóbb vizsgálatokkal ostromolták a karbonátos ércösszletet és kísérő képződményeit. Az európai területek hasonló kifejlődéseinek tanulmányozása és az agyagásványoknak a mai szinten való beható megismerése révén vált megkérdőjelezhetővé a kizárólagos tengeri származtatás. Ezzel egy újabb genetikai modell indult útjára és jelenleg a vulkáni exhalációs-hidrotermás anyaghozzájárulást már számos érv támasztja alá. A kutatás ez irányban folyik tovább, szinte áttekinthetetlen tömegű részvizsgálat, adat, elgondolás csatázik az új szintézis eléréséig. Lehetséges, hogy a ma szembenállónak tűnő irányzatok nem zárják ki egymást, hanem mind a tengeri üledékképződés, mind a vulkáni anyagszolgáltatás híveinek igaza van, és ahogyan a természetben is békésen megférnek egymás mellett a különféle eredetű anyagok, úgy a szembenálló ideák is az új elméletben békésen összesimulhatnak. Irodalom Bárdossy Gy. (1968): Az Eplény környéki bauxit. Földtani Közlöny, 98, 408-426. Cronan, D. S., Mindszenty, A., Galácz, A., Moorby, S. A. & Polgári, M. (1991): Tethyan ferromanganese oxide deposits from the Jurassic rocks is Hungary. Journal of Geological Society, London, 148, 655-668. Cseh Németh J. (1967): Úrkút és Eplény mangán területeinek összehasonlítása. Földtani Közlöny, 97, 29-38. Cseh Németh, J., Grasselly, Gy., Nemecz, E. & Szabó, Z. (1971): Jurassic manganese ores of Hungary. Soc. Mining Geol. Japan, Spec, issue 3., 461-465. Drubina M. (1954): Az úrkúti karbonátos mangánérc üledékkőzettani és genetikai kérdései. Kézirat, ELTE Földtani Tanszék Adattára. Drubina-Szabó, M. (1959): Manganese deposits of Hungary. Economic Geology, 54, 1078-1094. Erkel A. (1955): Jelentés az 1954. évben Eplény, Lókút és Úrkút környékén végzett geoelektromos mangánkutatásról. Kézirat, MAFI Adattár. Földvári A. (1932): A Bakony-hegység mangánérctelepei. Földtani Közlöny, 62, 15-40. Földvári A. (1940): Az eplényi áttolódás a Bakony hegységben. Földtani Közlöny, 70, 176-185. Gagyi Pálffy A. (1970): A magyar érc- és ásványbányászat 25 éve. Bányászati és Kohászati Lapok, 103.7. Galácz, A (1984): Jurassic of Hungary - a review. Acta Geologica Hungarica, 27, 359-377. Galácz A. & Vörös A. (1972): A bakony-hegységi jura fejlődéstörténeti vázlata a főbb üledékföldtani jelenségek kiértékelése alapján. Földtani Közlöny, 102, 122-135. Géczy B. (1968): Felsőliász Ammonoideák Úrkútról (Bakony-hegység). Földtani Közlöny, 98, 218— 226. Géczy, B. (1973): Plate tectonics and paleogeography in the East Mediterranean Mesozoic. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 17, 421-428. Géczy B. (1974): Lemeztektonika és paleontológia. Földtani Kutatás, 17/3, 17-21. Géczy, B. (1984): Provincialism of Jurassic ammonites; examples from Hungarian faunas. Acta Geologica Hungarica, 27, 379-389. Grasselly, Gy. (1968): On the phosphorus-bearing mineral of the manganese oxide ore deposits of Eplény and Úrkút. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged, 18/2, 73-83. Grasselly Gy., Pantó Gy. & Szabó Z. (1990): Hazai mangánérceink ásványtani-geokémiai-genetikai vizsgálata. Kutatási jelentés. Grasselly, Gy., Szabó, Z., Bárdossy, Gy. & Cseh Németh, J. (1969): Data on the geology and mineralogy of the Eplény manganese ore deposit. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged, 19/1, 15-43.
