Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Szabóné Drubina Magda: Az eplényi mangánérc-bányászat kutatástörténete
- 1963. január 1-vel Úrkúthoz csatolták és így a Mangánérc Művek egyik üzemévé vált, egészen a bezárásig (1975). Az eplényi mangánércbánya érckészlete az idők során más-más megítélés alá esett. A legrégebbi számítások során 1931-ben Vitális I. 10 000 tonna ércvagyont becsült; 1933-ban Kállai G. bányamérnök 19 200, 1934-ben Velty I. - a bánya eladásakor - 40 000 tonna érckészletet tételezett fel. 1935ben 2 500 tonna, 1936-ban 38 200, 1937-ben 40 970, 1943-ban 123 485, 1944-ben 114 264 tonnányi érckészletet becsültek a bánya területére. A következő adat 1949-ből van, ekkor Jenő L. 111 694 tonnát, 1952-ben Labudek M., a bánya vezetője már 267 293 tonna ércet becsült a bánya készleteként. 1953-ban 87 510 m -nyi területre 0,85 m átlagvastagsággal és 26% Mn átlagminőséggel számolt mérlegszerű oxidos ércvagyon 172 731 tonna volt. 1955-ben már megjelent a készletben a karbonátos mangánérc is; a terület 295 242 m 2 , az ipari minőségű, oxidos érc 29,4% fém Mn-tartalmú (a nem ipari ércben csak 16,22% Mn van). A mérlegszerű oxidos érc 403 555 tonna, a mérlegen kívüli 202 580 tonna, végül a karbonátos érckészlet 519 860 tonnányi volt. 1957-ben 276 700 t, 1958-ban 458 900 t, végül, 1961-ben 347 300 tonnányi ércet tartottak nyilván. A bánya teljes működési ideje alatt kitermelt érc mennyisége, összesen 766 419 tonna, többségében jó minőségű oxidos mangánérc volt (II. táblázat). II. táblázat: Érctermelés 1932-1975 között. Pantó E. (1966) és Szabó Z. (1976) adatai alapján. Időszak Termelés (tonna) 1932-1945 74 012 1946-1961 368 774 1962-1975 323 633 Összesen 766 419 A karbonátos telepet Eplényben nem fejtették, annak teljes mennyisége a bezárt bányában maradt; az oxidos teleprészekből a pillérekben lekötött és a különféle okból ki nem fejtett oxidos - gyakran jó minőségű - érckincs is véglegesen elveszni látszik. A hazai termeivény helyett az olcsóbb külföldi nyersanyagot használják fel a kohók. 1932-1961 között az Eplényben termelt nyersércet (kézi válogatással „dúsítva") különféle felhasználókhoz szállították, összesen 439 205 tonna mennyiségben. A felhasználók: Ózd: 388 933, Rozsnyóbánya: 22 956, Bobrek: 4 488, Bismarck Hütte: 521, Friedens Hütte: 750, Diósgyőr: 7 472, Dunai Vasmű: 14 085 tonna. A szállított ércanyagból néhány kémiai elemzés is rendelkezésünkre áll (III. táblázat). Dúsítási kísérleteket a Bányászati Kutató Intézet Érc- és Kőzetosztályán végeztek, 1954-ben. Az akkor bányászott primer oxidos érc kemény, vasas konkréciókból, gumókból állt (kb. 4-10 cm átmérővel); Mn-tartalma: 33,7%, Fe: 17,5%, Si0 2 : 12,0% volt. 1958-ban újabb kísérlet folyt az áthalmozott érccel az úrkúti dúsítóüzemben, nem laboratóriumi méretekben. További kísérletek mindhárom érctípussal (primer, szekunder, áthalmozott) folytak, laboratóriumban. A primer eplényi oxidos érc érdemlegesen nem dúsítható, ezt néhány kísérlet után megállapították. Az áthalmozott, másodlagos telepek anyagának használhatóbbá tételére azonban megfelelőnek tűnt az ércmosással való dúsítása. 1961. május 9-én a Nehézipari Minisztérium (NBVI) jóváhagyta az Eplény területén építendő dúsítómű (ércmosó) létrehozását, mely 1962-ben felépült és 1963-1966 között működött is. Ennek során összesen 78 355 tonna nyersércből 29 513 tonna dúsított anyagot állított elő. Költsége azonban sajnos kétszerese volt a tonnánkénti árbevétel összegének.
