Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete
OUTUKUMPU, RIO TINTO Mining and Exploration Ltd., PLACER DOME, stb. A nagyvállalatok az érdeklődésen és adatgyűjtésen nem jutottak túl. A Szovjetunió Színesfémkohászati Minisztériumával 1987-89 között szakértői szinten elvégzett műszaki-gazdasági számítások alapján magyar-szovjet javaslat született a nyersanyag közös hasznosításáról a Szovjetunióban végzendő kohósítással. Pénzt a rentabilitást igazoló számításokat megalapozó tervek megvalósítására azonban egyik kormány sem adott. 1991-ben került legközelebb a recski mélyszinti bánya a termelésbevonáshoz. Az osztrák Development Coordinators International (DCI) céggel részletes közös megvalósíthatósági tanulmány készült, melynek eredményeképpen megalakult új részvénytársaság - a Mátrabánya Rt. - lett volna hivatott a termelőüzem létrehozására (Development Coordinators International - Recski Ércbánya Vállalat; szerk.: Horker A. & Gagyi Pálffy A., 1991). A Recski Ércbánya Vállalat külső szakértők bevonásával 1,5% réz minimális vágási határon új, a teljes ércelőfordulás területére kiterjedő készletszámítást készített. A bányabeli kutatási eredmények alapján kontúrozható ércvagyon meghatározását Földessy János irányításával Szebényi Géza, Holló Sándor és Tóth Szabolcs végezték. A munkába Prakfalvi Péter, Kovács Pálffy Péter és Félegyházi Zsolt is besegített. A munka során 7,3 Mt rézérc és 2,7 Mt cinkérc került kontúrozásra. A teljes terület ércvagyonát két módszerrel: sokszög módszerrel (Holló Sándor, 1991) és krigeléssel is (Fodor B. et al, 1991) meghatározták. Két kontúrozott érctömb ellenőrzésére, valamint ércelőkészítő vizsgálatok mintaanyaga érdekében 4 bányabeli fúrás mélyült. A fenti munkákra alapozva az osztrák DCI befektetői céggel együttműködve teljes beruházási tanulmányterv született, melyet az RTZ Consultants Ltd. szakvéleményezett (RTZ [Anamet Service] 1991; RTZ Consultants Ltd. 1991). Ekkor fektették a „Recsk II. (Recski Ércbánya Vállalat) - színesfémérc" bányatelket és ekkor szerzett kutatási jogot a RÉV a „Recsk mélyszint" kutatási területre is. Ezek a jogosultságok teljes mértékben lefedték a mélyszinti ércesedés készletszámításokkal igazolt teljes ásványvagyon előfordulásának területét. 1991-ben kezdődött az 1,5% Cu kiemelési határon megszerkesztett szkarnos érctestek térbeli modellezése (9. ábra) és elindult a recski terület környezetvédelmi vizsgálata is. A DCI a tervezési és részben fenntartási munkákra 2 millió USA dollárt meghaladó összeget költött. A Mátrabánya Rt. néven alapított közös gazdasági társaság bejegyzését a Heves megyei Bíróság, mint Cégbíróság 1993. végén az alaptőke letételének elmaradása miatt megtagadta, így az meg sem születhetett. 1994. novemberében megindult a RÉV végelszámolása, amelyet a MININVESZT Rt. professzionális szakmai szinten korrekten irányított. 1996. június 1-i dátummal, 100%-os állami tulajdonnal megalakult a máig is a recski mélyszint kérdéseivel foglalkozó Recski Ércbányák Rt. Ezt követően kétszer is eredménytelenül zárult az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által meghirdetett recski privatizációs tender. Ennek szakmai megalapozásához szakértői földtani-gazdasági tanulmány készült (Zelenka T. et al, 1996.). 1996-97-ben a -900 m szinten ércfeldolgozási félüzemi technológiai kísérletet és az Rm-39 számú külszíni fúrás körzetének megismerését szolgáló fúrásos kutatást végzett az RÉ Rt. kis volumenű bányászati munkákkal kísérve. Az ércek nemesfémtartalmának kérdése A Recsk II. (mélyszint) legfőbb ismert porfiros és szkarnos érces zónáinak ellenőrizték a nemesfém-tartalmát. A vizsgálatokat a NORANDA (1990-199l-ben), az OUTUKUMPU (1991), KFHMÁFI (1991), PLACER DOME 1996-1997, RÉV (1998) készíttette. Egyes mintákban voltak ugyan kiugróan nagy értékek - pl. a magnetites szkarnban 8,0 g/t Au -, de a 0,3-1,0 g/t értékek között változott az átlagos aranytartalom. Ezzel a nemesfém tartalommal nem lehetett a bánya gazdaságosságát a kellő mértékben javítani. A legutóbbi időkben az ércbánya földtani szolgálatának egyre nagyobb szakmai kihívást jelentett a bányászat és érckutatás környezeti hatásainak, környezetterhelésének felmérése, ellenőrzése, a mélyszinti bánya felhagyása környezeti hatásainak vizsgálata, valamint a földtani-műszaki információ és muzeális értékek és a lelőhelyi etalonminta gyűjtemény (15. fotó) naprakész leltározása, megmentése.
