Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete

A műszaki és anyagvizsgálati adatok nyilvántartására, értékelésére, a készletek meghatározására, alap- és készletszámítási térképek rajzoltatására közvetlenül és széleskörűen számítógépes technikát alkalmaztak. A részletes fázisú kutatás adatainak értékelési alapja azok egyedi koordinátákhoz rendelése, a grafikus földtani modellezés és a geometrizált, kontúrozott érctesteken alapuló készletértékelés volt. A kutatott térrészt három egymásra merőleges síkban szerkesztett szelvény- és szinttérképrendszer segítségével térben modellezték. A bányabeli kutatás érintette, feltárta mind a szkarnköpeny, mind pedig az intrúzió legfontosabb érctípusait (III. táblázat). Az új adatok kiértékelési eredményei alapján alapjaiban nem változott, de pontosabbá, részletesebbé vált, némileg módosult az 1969-ben kidolgozott földtani-ércföldtani modell (7. ábra). A bányabeli kutatások eredményeként B, Cl kategóriákban kontúrozott, geometrizált érctestekben számították az ércvagyont porfiros rézérc, szkarnos rézérc, polimetallikus érc és piritérc bontásban. A kutatott, de nem kontúrozható ásványvagyont C2 kategóriában ércesedési együtthatók segítségével becsülték. A rézércvagy ont 1988-ban 0,6% és később 1989-ben 0,4% Cu kiemelési határon is, a polimetallikus érceket 1,3% ólom-egyenérték mellett, míg a piritben dús kőzeteket 10% Fe alsó határnál számították. 1987-1991. között a számítástechnikai eszközök megléte (14. fotó) lehetővé tette az adatok adatbázisokba szervezését és rögzítését, a Recski Egységes Földtani Információs Rendszer kialakítását (Recski Földtani Osztály, 1991). Újraértékeltük a recski geokémiai adatokat és a szkarnos zóna geokémiai vizsgálatára jelentős OÉA-MÁFI kutatási program valósult meg (Fügedi P. Ubul, 1991). Ekkor a recski arany prognózis lehetőségeit is megvizsgáltuk (Csillag J. & Szebényi G., 1988). 14. fotó: A recski földtani osztály 1987-ben jutott IBM AT kompatibilis személyi számítógéphez. Évekig dolgoztunk az ELGI által gyártott röntgenradiometrikus szonda lelőhelyi adaptálásán és alkalmazásán (Holló S. et al., 1988). Elkészült a polimetallikus ércek reménybeli vagyonának újraértékelése (Cseh Németh J., 1988). Az ELTE Ásványtani Tanszéke értékes kutatómunkát végzett a bányabeli másodlagos ásványkiválások meghatározása terén (Kiss J. & Jánosi M., 1990).