Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Kun Béla: A nyugat-mátrai érckutatások
7. ábra: Szulfátos képződmények egy mátraszentimrei vágatban. V. táblázat: Szulfátkristályok és okkerek elemzési adatai %-ban. Jel Megnevezés Pb Zn Fe Cu H 2 0 Si0 2 AI 2 0 3 1 Zöldes szulfát 0,005 5,830 24,160 0,180 38,570 2 Kékes szulfát 0,003 16,140 16,020 0,020 40,360 3 Barnás szulfát 0,003 7,200 18,620 0,050 35,520 4 Fehér szulfát 0,003 16,810 13,360 0,030 38,960 5 Okker iszaptóból 0,100 1,360 23,120 0,060 32,290 22,930 6 Okker iszaptóból 0,050 1,440 25,510 0,050 30,240 22,840 7 Okker iszaptóból 0,100 1,830 22,600 0,060 30,110 20,600 8 Okker iszaptóból 0,090 2,140 21,970 0,050 31,970 25,600 9 Okker iszaptóból 0,070 2,210 21,170 0,070 29,100 25,430 10 Okker iszaptóból 0,050 1,920 22,260 0,060 28,410 24,340 A gyöngyösoroszi ólom-cinkérc bányaművelési rendszere termelés közben alakult ki. A telérek anyagának változatossága miatt szükséges, hogy egy időben ugyanazon telérrészen belül többféle fejtésmódot alkalmazzon az üzem. Az alkalmazott fejtésmód viszonylag kis kapacitása nem tette lehetővé a koncentrált fejtéstelepítést. A sok szakaszon bonyolultan keletkezett ércesedés művelésmódjának kialakítása fokozatosan nehezedő probléma volt, a magazinfejtés volt mindenkor a termelés alapja, bár a mélyebb szinteken a beszakadó meddő időnként elérte a telérkőzet arányát. Magazinfejtésmóddal való művelésre nem alkalmas telérszakaszokat utóbb osztószintes fejtésmóddal termelték, ami a talppásztafejtésmód hátrányait próbálta kiküszöbölni. A fejtésmód a vágathajtás és pillér-visszafejtés kombinációja. A bányaművelési rendszer egyik problémája a jó minőségű pillérek leművelése volt. A bánya termelőkapacitásának növelésére gyorsítani kellett az aknaszállítás sebességét, bővíteni a csille- és mozdonyparkot. A f elsővezetékes mozdonyszállítást ki kellett terjeszteni a Mátraszentimreharántra is. A kis szelvények miatt a korszerű fúrókocsival végzett kísérlet nem vezetett eredményre. Eredménnyel volt alkalmazható a kőzethorgonyzás dróthálóval, a torkrétezés, a vasbeton ácsolatok, a KPV feltöréshajtó pad, fúrásnál a monobloc fúrószár.
