Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Wéber Béla: A tórium földtani kutatása Magyarországon

mutattak ki (7. ábra és III. táblázat) Az ásvány szemcsék nyomelem-vizsgálatával összességében egy pegmatofil (U, Th, La, Ce, Be, Y) és egy kalkofil (Ba, Zn, Ag, As, Bi, Pb) nyomelemdúsulást jeleztek. Vizsgálati jelentésükben „nyomásványok" előfordulásának lehetőségére is felhívták a figyelmet. 4. minta N = 80x 4. kép 8. minta N = 35x 8. kép 21. minta N = 60x 23. kép 16. minta N = 80x 18. kép 7. minta N = 60x 17. minta N = 330x 19. kép 24. minta N= 100x 28. kép 22. minta N= 180x 26. kép 31. minta N = 60x 36. kép 7. ábra: Be, Ce, Mg, Mn, U, Th, Y, Zn, Cu, V, Ni, Ti, As, Co, Cr (> 100 ppm) tartalmú ásványszemcsék a nagykovácsi tórium-anomáliaterületről (Puskás Zuárd, Gálné Sólymos Kamilla & Nagy Béláné, 1988). Lásd még a III. táblázatot! A fentiekben ismertetett minta egyik elkülönített, sárga-vörösbarna színű aggregátum szemcséjét Bognár László (ELTE Ásványtani Tanszék) vizsgálta. Az 1988-ban készített és értékelt röntgendiffrakciós felvétel brockit - (Ca, Th, Ce)P0

4 • H

2

0 - előfordulását jelezte. A budai-hegységi radiometriai anomáliák Th (TR) tartalmának ásványi hordozóira vonatkozó vizsgálatok 1958 - 1988. között eddig jutottak. e./ Az anomáliák és feltehetően az elsődleges ásványosodás keletkezésének földtani korára vonatkozóan a Vincze János (1988, MÉV, Ásvány-Kőzettani Laboratórium) által végzett Pb-izotóp (izotópszínkép) vizsgálatok adnak közelítő adatot. Eszerint a keverék (modell) minta Th- Pb kora 97 ± 20 millió év lehet, ami késő mezozoós folyamatokra utal.