Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Wéber Béla: A tórium földtani kutatása Magyarországon
bV Az anomáliák kőzetanyagának vizsgálata során ismertté vált, hogy a tórium mellett az urán és a lantanidák is előfordulnak. Az utóbbiakra vonatkozó legelső színképelemzést, amely a Se, Y, La és Ce jelenlétére utalt, a Földtani Intézetben (MÁFI) Földváriné Vogl Mária végezte, 1958-ban. A minta a budaörsi anomáliaterületről származott. Anyaga porlódó dolomit, közvetlenül az anomális tóriumtartalmú kaolinos agyag mellett (3/a. ábra). További adatai (MÁFI, 1958): Cr As P Hg Ni V Mn Cu Pb Be erős erős + ++ + nyom erős nyom nyom gyenge nyom nyom nyom nyom A későbbi elemvizsgálatokat az Upor Endre majd Hóman Jenő irányításával működött MÉV laboratórium munkatársai: Villányi Katalin, Pálffy Ervinné és Pallósi József végezték. A nedves kémiai analízis Nóvák Győző, Szalay Józsefné, Mohai Miklósné és Nagyné Horváth Ágnes munkája. c./ A nagykovácsi anomáliaterületen egy 1967-ben dokumentált feltárás mintáinak tórium és urán adatai, kiegészítve további elemek kémiai elemzésével, a tórium tartalom változásának korrelációs vonatkozásait is feltárták a hidrotermális, endogén típusú (3/b. ábra) előfordulásban. Az 5. ábrából kiolvasható összefüggésben az egyik legfontosabb részlet a lantanidák és a tórium szoros kapcsolata, koncentrációja, amely a budai-hegységi tórium-anomáliák mellett zárójelben a TR vagy Rf jelzés szerepeltetését indokolta és a jövőben is célszerűvé teszi. 5. ábra: Porlódó dolomit zónában kialakult hidrotermális, endogén eredetű Th-anomália kísérő elemeinek korrelációja a növekvő tóriumtartalommal. Nagykovácsi anomáliaterület (Wéber Béla, 1967, 1988). Th% d. / A vizsgálatok a tórium (TR) tartalom ásványi hordozóinak felderítésére is irányultak. A kezdeti (1958) próbálkozások (nem dúsított anyagban) a nagykovácsi anomáliaterületen az I. sz. anomália 4. sz. árkának egyik erősen radioaktív „vörös agyag" mintájában, torianit előfordulását jelezték. Az 1965-ben folytatott vizsgálatok első eredményeként a fenti minta anyagában, Kiss János (ELTE Ásványtani Tanszék) segítségével készült elekronmikroszkópos felvételen, „fire clay" jelenlétére mutató rosszul kristályosodott kaolinit-halmazokat és montmorillonitot lehetett meghatározni. Ugyanennek az anomáliának az anyagából készült dúsitmányban röntgendiffrakciós vizsgálattal Viczián István (1965, MÁFI) kvarc (+++), kalcit (++), kaolinit (+), illit (+), klorit (+) mellett Na 2 0(U0 3 H 2 0)n „A" forma (?), Th(OH) 2 Co0 4 • H 2 0 (?), U 2 0 3 P 2 0 7 és CaTh(P0 4 ) 2 (?) vegyületek és ásványos alakban pedig párisit: Ca(Ce, La) 2 (C0 3 ) 3 F 2 esetleges jelenlétére utalt.
