Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Wéber Béla: A tórium földtani kutatása Magyarországon
4. ábra: Autoradiográfiai felvétel az ércesedett tektonikus eredetű mészkőbreccsáról. Nagykovácsi anomáliaterület. Röntgen filmről készült pozitív kép két breccsadarabról. A sötét mező és sávok a radioaktív besugárzás nyomai (Wéber Béla, 1982) A minta elemzésének néhány további adata: Si0 2 6,9%, Fe 2 0 3 37,1%, Al 2 0 3 12,4%, CaO 15,0%, Ti0 2 0,4%, MnO 0,03%, V 2 0 5 0,05%. A fenti adatok és a kutatóakna vágataiban feltárt 0,26 %-os (legtöbb 2,6%) átlagos tórium-tartalom (204 db minta elemzése alapján) indokolttá tette az ércindikáció minősítést. • A dachsteini mészkő és a karni dolomit tektonikus érintkezése mentén mészkőtörmelékes, sárgásbarna agyagos zónában (3/d. ábra). • A triász korú alaphegységre települő alsó-oligocén? dolomittörmelékes, rétegzett tarka agyagban. (3/e. ábra). • Közvetlenül a felszínen vagy a felszín alatt a legfiatalabb lejtőtörmelékben és/vagy az ahhoz tartozó agyagfrakcióban (3/f. ábra). További anyagvizsgálatok Az anyagvizsgálatok, bár a kutatásokkal egy időben kezdődtek, időben jelentősen kitolódtak. Az utolsó vizsgálatok 1988-ban történtek. A tórium-kutatások történetéhez tartozik az is, hogy 1957-58ban és az 1960-ban készült zárójelentésig nem volt elegendő specialista szakember és eszköz a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Ez a tény és a kutatóhely más irányú alapfeladata volt az oka annak, hogy a bemutatott anyagvizsgálati eredmények nagyobbik része csak 1965-től kezdve születhetett meg. Ettől az időponttól a MÉV szakmai vezetése már támogatni tudott minden ilyenirányú kezdeményezést. A feltárt földtani körülmények és az anyagvizsgálati eredmények együttes vizsgálatának célja a tórium-anomáliák és ércindikáció megjelenésének megértése volt. Az a tény, hogy karbonátos kifejlődésű alaphegységben ilyen anomáliák (és ércindikáció) jöhettek létre, élesen vetette fel a származás és keletkezés kérdését. Sok jele volt az exogén származás és felhalmozódás lehetőségének. A feltárások előrehaladtával azonban a tórium endogén eredetű (hidrotermális) előfordulásának jelenségei is ismertté váltak, nem kizárva az anomáliák létrejöttében a szerkezetalakulás és az epigén folyamatok, valamint a felszíni áthalmozódás lehetőségét és jelentőségét. a. / A tórium anomáliák hatóinak már az első terepi radiometriai anyagvizsgálata (az 1956. évi emanációs gázbomlás vizsgálatok) a tóriumot jelölték meg fő elemnek, az urán hiánya vagy alárendelt szerepe mellett. A hatók kőzetanyagának laboratóriumi radiometriai és kémiai elemzései igazolták ezt a megállapítást. Elsősorban az anomáliák tóriumos eredete és a feltárások eredményei alapján az urán előfordulásának csökkenő valószínűsége indokolta a terepi kutatások 1958. évi befejezését. A kutatóhely alapfeladata az uránkutatás volt.
