Balogh Béla, Oszóczki Kálmán: Bányászat és pénzverés a Gutin alatt - Nagybánya és környékének bányászata, ércfeldolgozása és pénzverése 1700 előtt (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 12., Miskolc – Rudabánya, 2001)

ÉRCFELDOLGOZÁS, ZÚZDÁK, KOHÓK, VÁLASZTÓK ÉS FINOMÍTÓK - Finomítás

tanulmányozta és az ott szerzett ismeretek alapján 1530-ban Kolozsváron aranyfinomító kemencéket épített és működtetett. Leírásában a nagybányai (vagy németesen Neustadt) kemencékről úgy nyilatkozott, hogy ez, a szebenivel összehasonlítva célszerűbben volt építve: „A vár belső részében vagyon egyetlen egy elég tágas ház három ablakkal, mindjárt a bejárásnál, közel az ajtóhoz van egy tüzelőhely, fúvóval, amely semmit sem különbözik a kovácsokétól, csakhogy egy kissé törpébb, hogy könnyedebben lehessen felügyelni és benne az arannyal bánni, a fúvó megett, közel az ablakhoz van egy nagy fa, amely nagy teknő módjára van kivájva, ebbe szitálják össze a finomítóport, ugyanott töltik meg a csuprokat és dörzsölik le a port az aranyról. Az ablakhoz közel eső helyen állanak az egyengető eszközök és a por lesúrlására való botok. A fal mellett egy lenzsákban áll a téglapor. Már tovább menve a második ablak irányában áll egy széles pad, hogy azon felváltva pihenhessenek a kifáradt segédek. Ebben az ablakban állanak az olvasztótégelyek és az olvasztásra szükséges más apró szerszámok. A közel levő szegletben áll az edény, kis hordó alakú, és fedeles, ebben tartanak finomítópor csinálására elkészített őrlött sót. A harmadik ablak alatt, amely keletre néz, áll egy nagyobb kád, amely 4 arasznyi magas, hogy a finomítóport kimosó segéd könnyebben beléhajolhassék. A kemencéhez való többi szerszám a kemence előtt áll. Márpedig ugyanazon egy boltozat alatt van építve egy neme a mélyedésnek, amely alá két kemence van rakva, és ezek felett emelkedik egy mindkettőnek szolgáló kémény, nem annyira a füst, mint a finomítópor nehéz szaga kibocsátására". Az ebben lévő kemencéről egyebek mellett a következőket írja: „A fenn említett ház mélyedésében két egymást érő kemence vagyon, amelyek fala körös-körül, kivéve az elején, 3 arasznyi vastag, mert az első, tudniillik a szája felől levő fala vastagsága egy arany és két újj. Ez a fal olyan hosszúra és magasra van felemelve, hogy egymás tetején lévő két kemence ... elférhessen, mert igazság szerint 4 kemence van, két alsó és két felső, de minthogy kettőkettő egymás tetejébe lévén rakva, bennök egyszerre foly a munka, amennyiben az alsóban csak a fa ég, a felsőben pedig csak a tűznek lángja működik, ezért csak két kemencéről beszélünk, mert nem mindig, sőt nagyon ritkán történik, hogy egyszerre mind a kettőben tüzelnek, ha csak nem hoztak nagyon sok aranyat a kamarához. " (100) Amint a fennebbi idézetből is kitűnik, a tisztítási folyamat is lényegében a választásnál használt módszerekkel és anyagokkal történt. Az arany esetében ezekhez borax vagy bizonyos növényi hamuból kilúgozott és bepárolt sók járultak. A tiszta aranyat Nagybányán vasból készült formákba, a leltár szövege szerint „kit czomorlonak is hinak" öntötték. Az ezüst tisztítása magas hőfokon, 2-3 órán át történt. A magas hőfok elérésére a tégelyt nem csak kívülről fűtötték, hanem az olvadékra a tégelybe is tettek faszenet. Amikor már úgy ítélték meg, hogy az ezüst elég tiszta, akkor vasrúdra dermesztettek meg kevés ezüstöt és annak színe és kalapálhatósága alapján határozták meg a folyamat befejezését. Majd az előírt méretű kokillába öntötték.(lOl) Innen került a nemesfém a tulajdonképpeni pénzverdébe. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fennebb vázolt választási, és finomítási eljárások a tapasztalat alapján alakultak és módosultak. Másrészt nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a középkorban sem a cink hozzáadásán alapuló Parkes-eljárast, sem