Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)
BEVEZETÉS
már egy virágzó bányaváros kiváltságainak megerősítését tartalmazza. A telkibányai ércesedésröl közel 100 tanulmány készült, de a bányászat történetével kapcsolatban elsősorban csak az 1880-ban megjelent „Magyarország bányászatának kritikai története" című kiadványban (1) található adatokra hivatkoznak. Az első, bővebb bányászattörténeti tanulmány az 1960-ban lezárult kutatás zárójelentésében készült el. (2) Átfogó földtani értékelést, az ércesedéssel kapcsolatos teljes körű ismeretet ad, kevés történeti hivatkozással, az 1970-ben megjelent „Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai" című kitűnő könyv. (3) Az újabb levéltári adatokkal kiegészített bányászattörténeti tanulmány jelent meg a „Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből" című kiadvány III. kötetében. (4) A hajdani és az újabb kori bányászati műveletekről, tárókról, aknákról, horpákról, az ezekben még megtalálható nemesérc laboratóriumi adatairól a legbővebb ismereteket ad a Montan GM 1990-ben kiadott kutatási jelentése. (5) A hegymászó technikai felszerelést használó kutatócsoportnak sikerült azokat a földalatti térségeket is bejárni, ezekről értékelést készíteni, amelyek a bányászat első virágkora óta beomolva, zárva voltak. A telkibányai ércesedéshez kötődő ásványokról, ásványtársulásokról a „Telkibányai érces terület ásványai" című kiadvány ad bő ismereteket. (6) Az utóbbi évtizedben megszerzett levéltári adatok, egyéb kutatási eredmények felhasználásával készült el ez az újabb bányászattörténeti kiadvány részletes irodalmi jegyzékkel, amely lehetőséget ad az érdeklődők és kutatók számára további ismeretek megszerzésére. Természetesen nem zárható le véglegesen e bányavidék történeté-