Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI PROTOCOLLUM

örökíti meg. A Veresvízi bánya pusztulásáról szóló eseményt már a hozzá költözött veje, Megyaszai Gyula Mihály másolja át 1803 januárjában a Királyhelmeci féle változatból bizonyos módosításokkal. Néhány részletet a község nótáriusa, Sombra Gábor jegyez fel. Ez a megmaradt harmadik változat sok helyen pontatlan, nehéz megállapítani, hogy melyek az eredeti, szó szerinti bemásolások és e könyvből 36 lap hiányzik. A Királyhelmeci féle másolat egy szép résszel kezdődik, amely az idők változásáról, a történetírás fontosságáról és hitelességéről ír. Ezek a jól megfogalmazott, filozofikus gondolatok inkább Szepsi Csombor Márton stílusára utalnak, aki a Királyhelmeci István előtti években volt tanító Telkibányán. Ha a második változat rendelkezésre állna, sok tisztázatlan adatra derülne fény. Amenynyiben a harmadik változat 8. oldalán olvasható szöveg ,/íz Eklesia Ijídájában maga eredeti régiségében jóllehet már igen elrongyollott állapotban tartják", a második változatban is megtalálható, konkrét bizonyítéka lenne annak, hogy egy átiratról van szó. Szepsi Csombor Márton, az író és a nagy utazó 1613 és 1616 között volt Telkibányán tanító. Kassa közelében, Abaúj vármegyében született a történelmi hagyományokban gazdag Szepsiben. A telkibányai szolgálata előtt Nagybányán tanult, itt ismerkedett meg a bányászattal, a bányász hagyományokkal. Az első szolgálati helye Telkibánya volt és bizonyára földije, Szepsi W. János révén került ide, aki ezekben az években itt volt lelkész Az ő élménye és elbeszélései alapján egészíthették ki az első átírás során a protokollumot és ennek köszönhető, hogy a szerencsétlenség során felnagyították, illetve más bányavidéken történt eseményeket adaptáltak. Az eredeti