Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

FELSŐ-MAGYARORSZÁGI BÁNYAVÁROSOK SZÖVETSÉGE

... ha úgy állna a dolog, hogy valamely városnak egy másik város tanácsa előtt elintézendő ügye lenne, s eb­ben számára ítélet és döntés hozatna, és ellene senki szót nem emelne, akkor az a város, akinek az ügyében a dön­tés hozatott, azt fogadja el, s a szerint fáradozzék, s visel­je továbbá a költségeket ama városi fanács vagy azon városok előtt, ahová az ügye utaltatott. Ugyancsak a régi szokás szerint egy határozata a bá­nyavárosoknak: ...ha a legidősebb város (Gölnicbánya) által a többi vá­ros egybehivatna, azonban néhány nem jönne el, viszont a többség jelen lenne, akkor a jelenlévők ugyanúgy? hoz­hatnak határozatokat és rendelkezéseket, mintha vala­mennyien együtt lettek volna. Továbbá, hogyha ezen érdemes város két, vagy három várost egybehivatna, akik közül egy a határozattal szem­be szegülne, s ki akarná húzni magát alóla, akkor ezen város minden egyes városnak 9 márka dénárt köteles fizetni. ...a régi szokás és törvény értelmében a szomolnokiakat illeti meg (i. i. Gölnicbánya után) az első hely és szava­zat, utánuk a rudabányaiaké a harmadik, a jászóiaké a negyedik, a telkibányaiaké az ötödik, a Rozsnyóiaké a hatodik pedig az ig/óiaké. Továbbá eme nemes városok mindnyájan felesküdtek nekünk és városi jogainkra, hogy örök és visszavonhatat­lan engedelmességet fognak tanúsítani, amint ez a mi városi jogkönyvünkben meg van írva. Miben ítélkezhet a bányamester: Továbbá, ha a bányamunkások között előadódó minden vitás ügyben a bányamesternek kell igazságot szoigáí-

Next

/
Thumbnails
Contents