Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA A HUSZITA MOZGALOM ALATT

Mezőkövesden békekötéshez vezetett. A békemegállapodás értelmében Giskra megtartja Kassát, Lőcsét, Eperjest, Körmöcbányát, Selmecbányát és megkapja Telkibánya bányáinak hasznát más községek jövedelmével együtt. Nem sok eredménye volt a mezőkövesdi békemegállapodásnak, különösen Telkibánya számára volt szomorú, hiszen a bányászat most már királyi beleegyezéssel a husziták fennhatósága alatt maradt. Griska alvezérei, Aximath és Talafuz még 1455-ben is rettegésben tartották Abaúj népét és a rabolt zsákmányt Szepességbe vitték, ahol a templomból valóságos erődöt csináltak. Egyszer sikerült Kassa város katonáinak Talafuz rablásait megállítani, amikor a Nagyidánál elfogott valamennyi csehet lemészárolták. Nagy örömöt jelentett az a hír, amikor 1458-ban Hunyadi János trónra lép, hogy végre megszabadulnak a huszita zaklatástól. Mátyás király is célul tűzte ki a Felvidék megtisztítását, hiszen már az uralkodása kezdetén huzamosabb időt töltött Kassán, innen intézte a házasságát Podjebrad Katalinnal. Mátyás király abaúji tartózkodását számos monda őrzi. Járhatott többször Telkibányán is, hiszen történetírója Bonfini is megemlékezik az itteni bányászatról és a várról. Ilyen körülmények között lehet valós alapja a Király-kúti népregének Szép Ilonkával, amit Tompa Mihály örökít meg „Király kútja" című versében. Mátyás király már a megválasztásának évében hadjáratot indít a husziták ellen. Mikor Talafuz 2500 cseh fegyveressel átkel a Bodrogon, és Bodrogközt pusztítja Rozgonyi Sebestyén, tekintélyes hada élén Sárospataknál a Bottkő melletti réten fényes győzelmet arat a csehek