Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA KIRÁLYI BÁNYAVÁROS VIRÁGKORA

új királyhoz, Nagy Lajoshoz és kéri, hogy Telkibányát mint bányavárost erősítse meg kiváltságaiban. Nagy Lajos jogosnak tartja e kérelmet és a következő szövegű dekrétumot adja ki: Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya emlékezetül adva jelentjük mindazoknak, akiket illet. Mari nus mester, smolnichy kamaránk ispánja és Teluky városunk urberáriusa és rektora, szeretett hívünk, összes teluky-i polgáraink és hospeseink nevében és személyében felségünk elé járulva bemutatott nekünk egy Károly fejedelem úrtól, dicső emlékezetű magyar királytól, atyánktól való nyílt levelet, amely az említett Teluky város határköveinek felállításáról és bejárásáról szól és kéri felségünket, Teluky hűséges polgárainak és hospeseinek nevében és személyében alázatos hódolattal, hogy az említett levelet vizsgáljuk át, hagyjuk jóvá, és királyi kegyelmünkből méltóztassunk megerősíteni. Ennek a tartalma következő: Mi tehát Marinas mesternek a hűséges teluky-i polgárok nevében benyújtott kérelmet meghallgatva az említett atyai levelet elfogadjuk és jelen levelünkben szórói-szóra bevesszük és amennyiben szabályosan és törvényesen van kiadva, és ha úgy találjuk, hogy Teluky város határainak megállapítása és határköveinek felállítása törvényesen történt, akkor jelen levelünk oltalma alatt örök érvénnyel megerősítjük. Jelen levelünket pedig kiváltságlevél alakjában fogjuk kiadni, mihelyt ezt nekünk visszahozzák. Kelt Visegrádon, Szent Pál apostol ünnepén (Jún. 30.) az l Ír 1344. esztendejében. ( 17) A levelet, stílusából és formájából ítélve, még a régi királyi adminisztráció fogalmazhatta meg és intézte e ké-