Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA BÁNYAVÁROS CÍMERE

TELKIBÁNYA BÁNYAVÁROS CÍMERE Az első címer Károly Róbert idejéből ismeretes, de adományozásuk és használatuk csak Zsigmond király korában vált általánossá. A királyi hitelesítő pecsétek jóval régebbi keletűek, már az Árpád házi királyok használták adománylevelük vagy dekrétumaik hitelesítésére, később a bányavárosoknál is általánossá vált használatuk. Telkibányának három pecsétje ismeretes, amelyek közül a legrégebbi az 1428-ból származó várospecr.ét. Ennek és a felső-magyarországi bányaváros címereknek figyelembevételével készült el Telkibánya hajdani városcímer rekonstrukciója. A címer fö motívuma egy falakkal megerősített vár, amelynek két bástyája között a vártemplom tornya látható a gazdagságot jelentő aranygombbal, azúrkék mezőben. A vár homlokzatán a nyitott kapu a bányaváros kiváltságait, szabad és nyitott jellegét szimbolizálja. A bányaművelésre utaló ékkel és kalapáccsal dolgozó két bányász a hagyományos magyar viseletben látható zöld színű, sild nélküli bányász csákóban, fehér színű bányás2 ingben, magyaros, aranysujtásos piros nadrágban, az elmaradhatatlan farbőrrel. A címerpajzs alján található zöld domb is gyakori a városcímerekben. A pajzsfőt két Zsigmond korabeli egyesített címer, a magyar Anjou uralkodók családi címerpajzsa díszíti Arpád-sávos és Anjou-liliomos motívumokkal.