Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A BÁNYÁSZAT TECHNIKATÖRTÉNETE - A telkibányai bányászati technológia

a gáz- víz- omlásveszélyek sok esetben azok együttes megjelenése rákényszerítik a bányászokat a folyamos technológiafejlesztésre Kevés országa van Európának, ahol a bányászkodás ilyen mostoha körülmények között folyna. Ennek köszönhető, hogy a magyar bányászat kiváló technológiákat adott a világnak. A 19. század utolsó harmadában a bányászati technika fejlesztésének általános irányelveként a munkafolyamatok gépesítését, az 1890-es évektől pedig a bányák villamosítását kell kiemelni. Az eltérő geológiai körülmények, a változó gazdasági feltételek, az információáramlás hiánya korlátozta az újdonságok elterjedését. Ezeknek tudható be, hogy a 200 évvel az első bányabeli robbantás végrehajtása után a 19. század közepén az egyik gömöri bányában még a tüzijövesztés fejlesztésével foglalkoznak. Ennek oka a fúrásnak, mint a legnehezebb bányászati munkafázisnak a tökéletlensége volt. A 16. század elején terjedt el egész Európában a fakerekü magyar csille, amit Csúcsom egyik bányájában még 1915-ig használtak, amikor már általános volt a villanymozdonyok alkalmazása. 1874-ben Selmecbányán vezetik be először a sűrített levegős fúrógépet, de 1957-ben az egyik Telkibánya melletti jól jövedelmező ásványbányában, mint 300 évvel ezelőtt, még kézi erővel, vésővel és kalapáccsal végezték a fúrást, nem lévén semmilyen energia a bányában. (50) A telkibányai bányászati technológia A telkibányai ércelőfordulás különlegesnek számít a Kárpát-medencében. A felszín közelében nehezen követhető telérekben megtalálható termésarany az oxidációs