Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI NEMESÉRCBÁNYÁK KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE

Megindulnak a kutatások mélyfúrással és feltáró vágatokkal nemesfém tartalmú ólom-cink ércesedésre a Börzsönyben is. A rudabányai nagyüzemi vasércbányászat megindulásával párhuzamosan Tornaszent-andráson, Martonyiban, Upponyban, Zengövárkonyban, Nekézsenyben és Somogyszobon folynak vasérckutatások. Telkibányán 1950. október 4-től 1960. május 30-ig 25,9 millió forintos befektetéssel indultak kutatások, de nem találtak új, gazdaságos nemesércbányászatra alkalmas területeket. A nagyarányú bányászati feltárások után sem zárult le a kutatás Telkibánya környékén. 1960 és 1966 között a Magyar Állami Földtani Intézet 10 földtani térképező fúrást mélyített le 40 és 2Û0 m mélységig, amelyek közül a T2 szerkezetkutató fúrás az András-táró közelében mélyül le 1240 m hosszban. Ez a fúrás az andezit kőzetben négy ponton ólom-, cink- és rézércet mutatott ki Az 1980-as években az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat Mátyás Ernő vezetésével a Mária táró közelében kerámiai fbldpátpótló kálitrachit kutatásra 8 fúrást mélyített le. Gyarmati Pál, Ilkeyné Perlaki Elvira és Pentelényi L. 1960 és 1980 között végzett térképező kutatásokat e területen Pantó Gábor vezetésével. Az Osva-völgy környékén 1971 és 1979 között perlitkutatásra 17 fúrás létesült és számos kismélységű akna és árok készült, de ez a kutatás a perlitvagyont nem találta műrevalónak. 1985 és 1991 között a még fel nem tárt középkori bányaműveletekre a Montan GM kutatásokat végzett. Technikatörténeti szempontból értékes az a varázsvesszős