Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

II. A magyar gazdaságpolitika az 1950-es években - A magyar gazdaságpolitika céljai, eszközei és mérlege az újjáépítés után

II. A magyar gazdaságpolitika az 1950-es években A magyar gazdaságpolitika céljai, eszközei és mérlege az újjáépítés után 1947 folyamán - a hírhedt kékcédulás választások után - hazánkban a Magyar Kommunista Párt került hatalomra. A párt gazdaságpolitikájában két alapvető célt tűzött ki maga elé: az iparosítást, s mindenekelőtt a nehézipar fejlesztését, illetve a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakítását, vagyis a „kolhozosítást".

14 Mindkettő az 1930-as években a Szovjetunióban bevezetett gazdasági koncepció átvételéből, másolásából eredt. Az erőltetett nehézipar-fejlesztést emellett az Eszak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) 1949-es megalakulása, valamint a koreai háború (1950— 53) kibontakozása miatt egyre valószínűbb III. világháborúra történő hadi felkészülés, s ezzel összefüggésben az önellátásra való törekvés is alátámasztotta.

15 A kitűzött célok megvalósítását az 1948/49-ben rendeleti úton végrehajtott államosítások

16 révén bevezetett ún. direkt tervutasításos rendszer szolgálta, amelyben a gazdasági életet a minden területre kiterjedő, a vállalatokra részletesen lebontott kötelező tervmutatók segítségével irányították. Az újjáépítés'

7 után az új gazdasági stratégia az első ötéves tervben (1950-54) öltött konkrét, számszerűsített formát. 1948 és 1953 között a terv több tucat változatát dolgozta ki az Országos Tervhivatal, s minden új variáns a korábbihoz képest feszítettebb célokat fogalmazott meg.

18 A tervkoncepciók és az elfogadott terv szerint is az ötéves időszak legfontosabb feladata Magyarország átalakítása „agrár-ipari országból ipari-agrár országgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő".

19 Az átalakítást, illetve a gazdasági fejlődést hátráltató elégtelen