Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)
IX. Összegzés
IX. Összegzés Az 1950-es években a szovjet modell másolásából eredő gazdaságpolitika Magyarország nagymérvű iparosítását, mindenekelőtt nehéziparosítását tűzte ki maga elé. E cél elérése érdekében a magyar állami és pártvezetés a hazánkban régi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségét, sőt a lakosság életszínvonalának jelentős csökkenését is figyelmen kívül hagyva hatalmas összegeket fordított elsősorban az alapanyag-termelő iparágakra. Ebben a gazdaságpolitikai koncepcióban országunk Trianon óta egyetlen vasércbányája, a rudabányai nagy hangsúlyt kapott, ami a Jugoszláviával való kapcsolataink megszakítása után még erősebbé vált, hiszen a „vas és acél országa" álomképének a vasérctermelés szempontjából kizárólagos forrása lett. Az itt fellelhető jó minőségű barnavasérc azonban ekkor már csaknem kifogyott, a nagy mennyiségben rendelkezésre álló pátvasérc viszont alacsony vastartalma miatt közvetlen kohósításra alkalmatlan volt. Ennek figyelembe vételével született meg 1949—50 folyamán a pátvasérc előkészítését végző dúsítómű létesítésének gondolata. Az építkezést 1952 végén kezdték el, ám a kivitelezést bel- és gazdaságpolitikai változások következtében két ízben is leállították, így a teljes üzemmenet csak 1962 tavaszán indulhatott meg. A rudabányai vasércdúsító-mü azonban nemcsak a 20. század második felének magyar gazdaságában betöltött szerepe miatt érdemel figyelmet, hanem az üzemben alkalmazott különleges ércelőkészítő eljárás okán is. A magnetizáló pörkölés és mágneses szeparálás kuriózum-jellegét főként az adta, hogy az 1950-es években Magyarországon e technológia pusztán a szakirodalomból volt ismeretes, s az egykori szocialista országok közül elsőként hazánkban valósult meg nagyüzemi keretekben. Az ebből adódó tapasztalatlanság azonban számos működési problémát okozott, például az energiagazdálkodás vagy a környezetszennyezés terén.
