Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

IV. A dúsítómű helyének kijelölése és kivitelezése

IV. A dúsítomíí helyének kijelölése és kivitelezése A dúsítómű helyét már 1950. október 18-án, a Nehézipari Minisztérium (NIM) Vaskohászati Főosztályának kezdeményezésére, ugyanezen minisztérium Bányászati Főosztálya, a Kohóipari Tervező Iroda (KITT), a VASKÚT, az Ércbányászati Nemzeti Vállalat, valamint az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek küldötteinek rudabányai kiszállása alkalmával kijelölték.

83 Az üzemet az ekkor született tervek szerint az ún. Nyilasréten, a bányakórházzal szemben lévő domboldalon kívánták felépíteni.

84 Tekintettel azonban arra, hogy az említett területen időközben felületi csúszások jelentkeztek a bőséges csapadék következtében, az UVATERV mint mélyépítési tervező vállalat javaslatára - az Országos Tervhivatal jóváhagyásával - a Nehézipari Minisztérium 1953 májusában az eredeti helytől 400 m-re délre, tehát a községtől délkeleti irányban fekvő térséget jelölte ki a dúsító felépítésére.

85 Az Országos Tervhivatal, valamint az illetékes minisztériumok megbízásából a mű tervezési munkálatait a KITI, illetve jogutódja, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái (KGMTI) készítette el, mint generáltervező. A tervezés költségeit az Ércbányászati Nemzeti Vállalat fedezte, a beruházás irányítását pedig a Bányaberuházó Vállalat végezte.

86 A dúsítómű építése 1952. november 18-án az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium (EM), valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium küldötteinek közös helyszíni szemléje alapján indult meg.

87 A beruházás kivitelezésében 4 fővállalkozó töltött be fontos szerepet. A mélyépítési feladatokat a Betonútépítő Vállalat (BUV), a magasépítési munkálatokat az ÉM 21. sz. Állami Építőipari Vállalat látta el. A mű villamossági és gépészeti szerelését a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat (VERTESZ), illetve a