Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

III. A pátvasérc-dúsítás technológiája - Pörkölés és a pörkölt érc hűtése

mêlés későbbi szakaszában - a külszíni bányaüzemből billenőputtonyos gépjármüvekkel.

63 A beérkező nyersércet a csillék esetében csillebuktató segítségével 150 m

3-es tároló bunkerbe

64 ürítették, amelyből az érc továbbítását láncos adagolók végezték. A nyerspátot kétsíkú vibrátorok osztályozták, amelyekről a 30 mmnél nagyobb darabokat ütőhatású hengeres törők egy lépcsőben 30 mm-en aluli szemnagyságúra zúzták.

65 Az aprított érc innen a tárolótartálybajutott. (1. ábra.) Pörkölés és a pörkölt érc hűtése 2. ábra 6. Tároló bunker. 7. Forgódobos kemence. 8. Porleválasztó ciklon. 9. Kémény. 10. Hűtődob. 11. Vibrátor. A tárolóbunkerbe került nyerspátot a tányéros adagolók szállítószalagokra továbbították, melyek az ércet a mágneses pörkölést végző két forgódobos kemence adagolócsövébe juttatták. Az anyag a kemencén áthaladt, és az ellenáramú füstgáz izzító hatására megpörkölődött. A pörköléshez szükséges hőt kezdetben borsodi barnaszénből, Koller-generátorral, 1969-70-től pedig földgázzal üzemelő gázégő segítségével állították elő. A füstgáz által elragadott por a porleválasztó ciklonokban gyűlt össze, majd mág-