Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

III. A pátvasérc-dúsítás technológiája - Az ércelőkészítés fogalma, célja és a pátvasérccel végzett kísérletek

III. A pátvasérc-dúsítás technológiája Az ércelőkészítés fogalma, célja és a pátvasérccel végzett kísérletek Ercelőkészítésen, dúsításon szorosan véve általában a nyersérc fizikai módszerekkel történő, ásványnemek szerinti szétválasztását értjük, amikor is egy (vagy több) hasznosítható terméket és értéktelen meddőt kapunk, méghozzá úgy, hogy egy gyengébb minőségű ércből az eredetinél kisebb súlyú, de nagyobb fémtartalmú koncentrátumot állítunk elő.

48 A nyersércek előkészítésének elsődleges célja a kohászat tevékenységének megkönnyítése és olcsóbbá tétele, ugyanis a dúsítás következtében nagyobb lesz a kohó teljesítménye. A dúsított érc kohósításakor kevesebb salak keletkezik, tehát alacsonyabb a kohó hő- és adalékanyag-szükséglete.

49 A fuvarköltséget is jelentősen csökkenti a meddő ásványok eltávolítása, amennyiben a kohó a bányától nagy távolságra van. Mindezen előnyökkel szemben áll azonban az előkészítés során bekövetkező fémveszteség és az eljárás költségessége. A dúsítás alapvetően mindig a kellő mértékig feltárt nyersanyag ásványainak valamely eltérő fizikai sajátosságai alapján történik,

50 mint például a szín és a fény, a fajsúly, a mágnesezhetőség, stb. A mágneses tulajdonságokkal bíró ércek - mint a Rudabányán fellelhető sziderit vagyis pátvasérc - esetében a legkedvezőbb dúsítási mód a mágneses szeparálás. Ahhoz azonban, hogy a kis permé ab ilitású (azaz gyenge mágneses tulajdonsággal bíró) pátot erősen mágneses magnetitté lehessen alakítani, a szeparálás folyamán a sziderit kísérőásványoktól való elválasztása végett mágneses pörkölés szükséges.

5

' E technológia konkrét paramétereinek, nagyüzemben való kivitelezésének kidolgozására 1948/49 folyamán a Nehézipari Minisztérium (NIM) megbízásából a Vasipari Kutató Intézet (VASKÚT) munkatársai Vécsey Béla vezeté-