Hazslinszky Tamás: A Baradla-barlang 19. századi nevezetes látogatói (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 33., Rudabánya, 2004)
Cseppkőbe vésve
Cseppkőbe vésve A múlt század elején szinte hagyománnyá vált, hogy egy-egy neves, jelentős személyiség látogatását jól kiválasztott, szép, tekintélyes méretű és formájában is feltűnő cseppkőoszlopba, állócseppkőbe vésett kronogrammával (a felirat római-szám értékű - színnel vagy eltérő nagysággal kiemelt - betűinek összege az illető esemény évszámát adja meg) örökítették meg. Az első ilyen a hosszútúra elején, a jelenlegi csónakázótó medrében álló ún. Nádor-osztop, melynek oldalára József nádor (Habsburg főherceg, II. Lipót király fia [1776—1847], aki 51 éven át volt Magyarország nádora, azaz a király helytartója; Alcsúton mintagazdaságot szervezett, támogatta az első magyar műszaki oktatási intézmény, az Ipartanoda létrehozását, melyet később mint Műegyetemet, róla neveztek el; segítette Pest fejlesztését; szobra a nevét viselő téren áll) 1806. évi barlanglátogatása tiszteletére vésték az erős cseppkő-bekérgezéstől ma már nem olvasható, szinte csak sejthető szöveget: IOSEPHVS ARCHIDVX AVSTRIAE REGNl HVNGARIAE PALATINVS PATER PATRIAE LATEBRAS SVBTERRANEI ANTRl BARADLA VIDÍT Magyarul: József / főhercege / Ausztriának / Magyar Királyságnak / nádora / a haza atyja / föld alatti rejtekeit / Baradla barlangnak / megtekintette. A csónakázótó partján, alig 50 m-re az előbbitől található Ferdinándoszlop, mely Ferdinánd d'Esté (osztrák főherceg, magyar kir. herceg [1781 Milano - 1850 Gmunden], 1816-tól Mo. katonai parancsnoka) 1817. évi látogatásának állít emléket. A felirat jórészt ma is olvasható:
