Hazslinszky Tamás: A Baradla-barlang 19. századi nevezetes látogatói (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 33., Rudabánya, 2004)

Vendégkönyv

1840. július 2. (édesapjával: lásd Márk T., Nógrád vm. táblabírója és az Ügyvédi Kar Elnöke) Eperjesi Jogász A baradlához A természet - erő örök ünnepet ül kebeledben... Csoda-kincse e ' szittya hazának. I. 45. • MÉL, MIL, Ml, RNL, ÚIL, ÚML Lónyay Menyhért (gróf) (1822 Nagylónya - 1884 Bp.) bölcsészdoktor, politikus, miniszterelnök, az MTA tagja, elnöke; Bereg vm. képviselője, pénzügyi tanácsos, a Földhitelint. alapítója, titkos tanácsos, pénzügyminiszter, 1871-ben grófi rangot kapott. 1837. szeptember 9. (Albert testvérével és -*Sasku Károllyal) I. 24. • MÉL, MIL, ÚML Losonczy László (1844 Nagykőrös - 1913 Nagykőrös) tanár, pedagógiai író; teol. tanulmányait Pesten, majd angol egy.-eken folytatta, közben nevelő; a nagykőrösi ref. tanítóképző tanára, angolból lefordította Spencer: Értelmi, erkölcsi és testi nevelés c. munkáját. 1865. szeptember 4. ref. papnövendék, Pestről ...meglátogatták a baradlát esteli 8 órától regéli 5 óráig, az új ágát egész a csillagász-toronyig: I. 199. *> MÉL Madarassy János (1802 Eger - 1861 Buda) jogász, szakíró; az egri lyceumban jogtanár, a szh. után Pesten ítélőtáblai bíró, több jogi műve jelent meg. 1841. augusztus 3. Heves megyei aljegyző ... Egerből I. 58. • MÉL Madarász Rezső (dr.) (1823 Rozsnyó - 1889 Rozsnyó) orvos, Gömör vm. főorvosa; egészségügyi, orvosi dolgozatok mellett közreadta a M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai XIL köt.-ében (1868) Rövid leírása az aggteleki barlangnak c. cikkét. 1862. augusztus 24. (feleségével és társasággal) ...ezen alulírt társaság nyert élvezetet e nagyszerű természeti nevezetesség templomában 1869. augusztus 13. (lányával) 1875. július 30. (családtagokkal) 1880. szeptember 4. I. 154., I. 232., 1.301., II. 29. • Ml Madarász Viktor (1830 Csetnek - 1917 Bp.) festő, a m. romantikus-történelmi festészet egyik legnagyobb alakja; fiatalon részt vett a szh.-ban, bujdosás után jogot tanult, majd festészetet pedig a bécsi akad.-án és Párizsban. 1850. május 30.